A poszméhek okosabbak, mint hittük

A méhekről tudjuk, hogy nagyon fontos szerepet töltenek be a virágok beporzásával, a méhkolóniák pedig olajozottan működő, fejlett közösségek. Egy új kutatás szerint viszont maguk az egyes méhek is jóval okosabbak is, mint amit egy rovartól várnánk – írja a Christian Science Monitor.

A kutatóknak ugyanis sikerült megtanítani poszméheket golfozni, vagy legalábbis ehhez hasonló, rájuk szabott labdajátékot játszani. Az volt a rovarok feladata, hogy egy kis labdát lökdössenek egy megadott helyre, ha finom cukros jutalmat akarnak kapni. Maga a poszméhek betanítása valamire nem újdonság, de ez az igen, hogy az ösztönös viselkedésüktől ennyire eltérő feladatot sajátítsanak el.

A Science szaklapban megjelent tanulmány szerzői a poszméheket különböző módszerekkel tanították meg a labda mozgatására:

• Az elsőben egy korábban betanított poszméh vagy egy távirányítású műanyag-poszméh mutatta be a játékot.
• A másodikban csak magát a labdát mozgatták a helyére a poszméhek számára láthatatlan mágnessel.
• A harmadikban semmit nem mutattak meg nekik elöljáróban.

Az első módszerrel tanított poszméhek mindegyike képes volt megtanulni a játékot, és a mágneses módszerrel találkozóknak is 80 százaléka. Csak a harmadik eset volt kevésbé sikeres, előzetes információ nélkül csak két poszméhnek sikerült a feladat.

Nemcsak megtanulták, tovább is fejlesztették

De nem is ez az igazán érdekes, hanem az, hogy ezután a szabályokat elsajátító poszméhek elkezdtek új módszerekkel próbálkozni, hogy gyorsabban tudják megnyerni a játékot, vagyis továbbfejlesztették a megtanult stratégiát.

Például a demonstrációs fázisban három labdából csak a legtávolabbi volt mozdítható, ezért az előre betanított poszméhek csak ezzel próbálkoztak, de az új poszméhek ezután a közelebbi labdát használták, hogy gyorsabban célba érjenek vele. Más poszméhek rövidebb útvonalat választottak, mint a bemutatót tartó, előre betanított társaik. Megint másik poszméhek arra jöttek rá, hogy gyorsabb, ha húzzák a labdát, mintha lökdösnék.

Ez a kognitív rugalmasság példátlan, különösen ilyen miniatűr agynál

– mondta Clint Perry, a tanulmány egyik társszerzője az NPR-nak. A vezető szerző, Olli Loukola szerint ez azt bizonyítja, hogy a hagyományos elképzeléssel szemben a kis agyméret nem feltétlenül jelent gyengébb kognitív képességeket.