A földi élet minden eddiginél régebbi nyomát találták meg

A földi élet minden eddiginél régebbi, 3,77 milliárd éves (sőt, más kormeghatározási módszerrel 4 milliárdnál is több) nyomát találták meg a brit University College London tudósai Kanadában. A mikrofosszíliák valaha mikrobák voltak, a maradványaik kisebbek az emberi hajszál szélességénél, és szabad szemmel nem is láthatóak.

A több milliárd éves fosszíliák azért nagyon ritkák, mert elég nehezen viselik az időjárás viszontagságait, az eróziót és a természeti katasztrófákat. A mostani lelet mindezt úgy úszta meg, hogy a mikrobákat az elpusztulásuk után a víz vastartalma építette bele a kőzetbe, ami aztán sikeresen átvészelte az évmilliárdokat.

A tudományos világ egyelőre megosztott a kérdésben, hogy a fosszíliák valóban ősi életformák nyomait őrzik-e, és tényleg annyi idősek-e. Ha igen, az azt jelenti, hogy az eddig gondoltnál akár 300 millió évvel korábban is kialakulhatott az élet a Földön. Ha ez nem tűnik túl soknak a milliárdos távlatban: az elmúlt 300 millió évben volt három globális kihalási esemény, a mai helyükre kerültek a kontinensek, kifejlődtek, majd kihaltak a dinoszauruszok, kialakult az ember, és olyan szintre jutott a fejlődésben, hogy ön most egy erről szóló cikket olvas az interneten.

A dolog annál is izgalmasabb, mert abban az ominózus 300 millió évben, amit most hozzáadhatunk a földi élet történetéhez, elég szörnyű állapotok uralkodtak a Földön, és az egész Naprendszerben. Ez volt az úgynevezett Késői nagy bombázás időszaka, amikor rengeteg nagy méretű meteor és kisbolygó csapódott a bolygókba, megolvasztva a már megszilárdult kőzetet, és új felszíni formációkat kialakítva. Ha ebben az időben, ilyen körülmények között létezett élet a Földön, az új megvilágításba helyezi a marsi élet lehetőségét is. 3,77 milliárd éve ugyanis a Mars felszínét óceánok borították, és nagyjából a földihez hasonló körülmények uralkodtak.