Reszkess, nemzetem: Magyarország félelemtérképe az Indexen

A mi lenne jó, mi tenne boldoggá, kit szeretnénk szeretni típusú kérdések elég macerásak, az ilyen pozitív dolgokra sokszor nem könnyű válaszolni – különben is: a modern politikában annak van esélye, aki hihetőbb rémekkel tudja benépesíteni a nemzeti képzeletet. A félelempolitika szabályaihoz és a kollektív szorongáshoz alkalmazkodva ezért azt vizsgáltuk közvélemény-kutatásunkban, mi a félelem aktuális tárgya Magyarországon. Szerelmi csalódással, matekdolgozattal és más privát nyavalyákkal nem törődünk, csak olyan magasztos, közös rettegésekkel, mint a globális háttérhatalom és egyéb erők nemzetellenes ügyködései, nem beszélve a multikról, az idegenekről, az idegengyűlölőkről. És saját vezetőinkről.

És hogy a Jobbik épp annyira félelmetes, mint a multik? Na és hogy a liberálisok és Putyin egymás sarkában törnek a nemzet ellen? Márpedig a magyar válaszolók összességében így látják a dolgok állását – miközben persze nem ugyanazok paráznak például az idegenektől és az idegengyűlölőktől. Kivéve, amikor mégis.

Na de jöjjön a félelmetes lista élmezőnye, aztán belemegyünk a részletekbe.

Rögzítsük tehát a tényt: 2017-ben Magyarországon a terroristák a legfélelmetesebbek, dobogón még a korrupt politikusok és a migránsok, de jönnek a muszlimok és a kormányközeli oligarchák is. A top 5 összetétele önmagában is érdekes: eszerint

Félelmetes idegenek, félelmetes idegengyűlölők

Nem vizsgáltuk, hogy milyen mélyebb asszociációk kapcsolódnak az említett csoportokhoz, de az uralkodó politikai kommunikáció alapján feltételezhető, hogy sokak számára a terrorista, a migráns és a muszlim ugyanabba a jelentésmezőbe tartozik. Önmagában is extra magas érték, hogy 60 százalék szerint a muszlimok nagyon veszélyeztetik Magyarország jövőjét, az enyhe veszélyt érzőkkel együtt pedig már a döntő többség, az emberek négyötöde félti az országot tőlük. Miközben jelenleg csak 30-50 ezer muszlim él Magyarországon, a népesség 0,3-0,5 százaléka. Ha racionális magyarázatot próbálunk keresni erre, azt mondhatjuk tehát, hogy ez maximum a jövőtől való félelem, de korábbi, kifejezetten az idegenellenességet vizsgáló kutatásunk után ismét megerősödött, hogy az elmúlt két évben már a muszlimoké/araboké a legelutasítottabb csoport, megelőzve a cigányokat.

A cigányságról 32 százalék gondolja azt, hogy nagy veszélyben van miattuk az ország jövője, az enyhe veszélyt szimatolókkal együtt már az emberek közel kétharmada érez így – és ez mégis viszonylag kedvezőbb adat, de csak ha a még nagyobb iszlamofóbiával vetjük össze. Minden negyedik ember szerint a zsidók is nagyon veszélyeztetik Magyarország jövőjét.

Miközben sokan tartanak a kisebbségi csoportoktól, a válaszolók kétharmada szerint az idegengyűlölőktől is komolyan félni kell. Jelentős a közös halmaz is. Bár azt hihetnénk, előbb-utóbb mindenkinek kell egy fő démont választania magának, a félelmek logikája valahogy máshogy működik: azok közül, akik szerint a cigányság vagy a zsidóság miatt súlyos veszélyben van az ország, 35-37 százalék párhuzamosan azt is gondolja, hogy az idegengyűlölők miatt is súlyos veszélyben vagyunk.

Sötétben bujkáló háttérhatalom (az Orbán-kormány bosszút forral)

A cigányok és a zsidók közé szorult felmérésünkben a globális háttérhatalom. Az emberek 33 százaléka szerint ez a rejtélyes társaság nagyon nagy mértékben veszélyezteti szép hazánk jövőjét, további 40 százalék szerint a veszély enyhe, de létező; a magyarok közel háromnegyede tehát fél a háttérhatalomtól, bármi legyen is az. Ez a szám magasabb, mint ahányan korábbi felmérésünkben háttérhatalom-hívőnek vallották magukat – akkor 25 százalék teljesen, 20 százalék pedig részlegesen értett egyet azzal az állítással, hogy „a világot valójában nem a közismert szervezetek és politikusok irányítják, hanem egy rejtőző, mindent behálózó háttérhatalom”. A magyar szavazók 45-70 százalékáról beszélünk tehát; aki őket meg tudja szólítani, simán hozza a kétharmadot.

A zsidók után rögtön az Orbán-kormány jön mint a nemzetet fenyegető tényező – az emberek negyede szerint nagy, egy másik negyede szerint enyhe mértékű veszélyben van a haza a regnáló kormány miatt. Hasonló arányban gondolják a megkérdezettek nemzetveszejtőnek a baloldali ellenzéket és a Jobbikot is, valamint a liberálisokat – utóbbi esetben nem szűkítettünk hazai ágensekre.

A régóta démonizált liberálisok mellé a jobboldali szótárban az utóbbi időben hozzácsapódott a feminista mint járulékos gonosz, illetve – megszorításokkal – a civilek is. Felmérésünk szerint össztársadalmi szinten még nem sikerült ezt lekövetnie a közvéleménynek: a feministákat 18 százalék tartja nagyon veszélyesnek (itt azért látni fejlődési potenciált), a magyarországi civilektől azonban csak öt százalék retteg – korábban részletesen vizsgáltuk, hogy a civilellenes kampányból mire és mennyire fogékony a magyar közönség.

Juncker ijesztőbb Putyinnál

Ellentmondásos, hogy a multikat mennyire tartják veszélyesnek az emberek: bár csak 18 százalék tart tőlük nagyon, az enyhébb ódzkodást is beleszámítva már az emberek fele fejezte ki az ellenérzéseit. Végezetül: a külföldi hatalmak közül az amerikai vezetőktől tart Magyarország a legkevésbé – hogy ebben mennyire van Trumppal kapcsolatos tudatosság, más lett volna-e az eredmény a magyarok által egyébként jobban kedvelt Obama alatt, nem tudjuk.

Sokatmondó, hogy az Európai Unió és Oroszország vezetőit összességében nagyjából hasonló mértékben látja félelmetesnek a magyar – de Junckeréktól némileg jobban tart, mint Putyintól. (És konkrétan jobban is utálja az előbbit.)

Következő cikkünkben ezzel folytatjuk: a különféle félelmek közepette mennyire fordul a Nyugat felől Keletre a magyar közvélemény.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)