Gellért, Mercédesz
12 °C
22 °C

A Csuri üstökös segített megfejteni a földi légkör egy titkát

2017.06.09. 10:39

A Föld egyik nemesgázának, a xenonnak a titkát segített megfejteni a 67P/Csurjumov-Geraszimenko (Csuri) üstökös: berni kutatók szerint az üstökösök hozták a Földre többek között a nemesgázok egy részét is – írja az MTI.

A Föld légkörében lévő xenon nevű nemesgáz összetétele részben különbözik a Naprendszer más égitesteinél, például a Mars légkörében, a napszélben, a meteoritoknál vagy aszteroidáknál található xenonétól. Eddig rejtély volt, honnan származik a Föld légkörében lévő xenonnak a többitől eltérő része.

Ezt a rejtélyt fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport a Rosetta űrszonda fedélzetén lévő berni mérőműszer, a Rosina adatai alapján. A kutatók mérései szerint a Csurihoz hasonló üstökösöktől származik a Föld légkörében lévő xenon 22 százaléka.

Ha az üstökösök és a belső Naprendszer xenonjának összetételét 4:1 arányban vegyítjük, az megfelel a Föld légkörében lévő xenonnak

– mondta Martin Rubin, a Berni Egyetem kutatója, a Science szaklapban megjelent tanulmány szerzője.

A xenon több különböző változatban, izotópokban létezik. Ezeknek a xenon-izotópoknak a keverékét tudta a Rosina az üstökös kipárolgásában kiszimatolni, amikor a Rosetta 2016 májusában az üstökös mellett nagyon közeli pályán haladt el, középpontjától mindössze 7-10 kilométer távolságra. 

Az üstökösök indították el az élet kialakulását? 

A Rosina adatai alapján Kathrin Altwegg berni kutató és munkatársai a szintén a Science-ben publikált korábbi tanulmányukban az állapították meg, hogy a Csurin lévő víz összetétele jelentősen különbözik a földi víztől. Ez alapján az üstökösök nem járultak hozzá jelentősen a Föld vizének kialakulásához. "A kérdés ezért az, hogy játszottak-e az üstökösök egyáltalán bármilyen szerepet a Föld életében. És ezzel összefüggésben: mi a helyzet azzal az elmélettel, hogy az üstökösök indították el az élet kialakulását a Földön?" – tette fel a kérdést Altwegg.

Az új eredmények alapján megállapítható, milyen sok nemesgáz érkezett az üstökösöktől, és abból arra is lehet következtetni, hogy milyen sok anyagot szállíthattak az üstökösök. A kutatók becslései szerint az óceánok vizének egy százaléka származik üstökösöktől. Új ismeretekkel szolgálhat ugyanakkor a Rosina által az üstökösön lévő szerves vegyületekről gyűjtött adatok elemzése.

"Ha a szerves vegyületeket – a Csurin talált szénhidrogéneket és a legegyszerűbb aminosavakat, a glicineket – leltározzuk, megállapíthatjuk, hogy a Földön kialakult élet létrejöttének összetevői közül mennyi származott üstökösökről" – mondta Rubin.

Az Astronomy and Astrophysics című tudományos lapban megjelent másik tanulmányban Rubin és munkatársai azt is megállapították, hogy a Csurin lévő szilícium-izotópok összetétele különbözik a Nap vagy a meteoritok szilícium-izotópjainak összetételétől. Ebből az következik, hogy a korai Naprendszer – az a gáz- és porkorong, amelyből a Naprendszer különböző ma ismert objektumai kialakultak – nagyon heterogén volt.

A porkorong külső régiójában kialakult égitestek – tehát az üstökösök is – kémiailag különböznek a központban lévőktől. Eddig azt feltételezték, hogy a különböző csillagrobbanások révén kialakult gáz-por-korong anyaga jóval homogénebb.

"Ezt tekinthetjük úgy egyrészt, hogy szerencse volt, hogy a Földön épp az élet kialakulásához megfelelő elegy jött össze. Másrészt a szükséges alkotóelemek üstökösbecsapódások révén más bolygókon is landolhatnak. Naprendszerünkben ez a Mars esetében fordulhat elő nagyobb valószínűséggel" – mondta Rubin.