Magyarokkal indul az európai bolygóvadászat

Az Európai Űrügynökség (ESA) Tudományos Programtanácsának keddi döntése zöld utat adott a PLATO exobolygó-kereső programnak. A huszonhat távcsőből álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája – írja honlapján az MTA.

A PLATO (PLAnetary Transits and Oscillations of stars, vagyis 'bolygótranzitok és csillagoszcillációk') programot 2014 februárjában választotta ki az ESA öt javasolt űrprogram közül. A június 20-i madridi ülésen el is fogadták a PLATO-küldetés tudományos programját. Ez a döntés megnyitja az utat az űrtávcső tényleges megvalósításához.

Maga a műszer a Földtől 1,5 millió kilométerre található, úgynevezett második Lagrange-pontban fogja megkezdeni működését. A Földünktől és a Naptól is távoli pálya a zavartalan működés feltételeit biztosítja majd.

Lakható bolygók nyomában

A 2026-ra tervezett start után a PLATO fényes csillagok ezreit vizsgálja majd a csillagok fényességének apró, szabályos időközönként bekövetkező csökkenéseire vadászva – ezeket ugyanis a csillagok körül keringő bolygók elhaladása okozza. A négy évre tervezett küldetésnek két fő feladata lesz:

• A legfontosabb a Földhöz hasonló és a kissé nagyobb méretű bolygók, a szuperföldek felfedezése és beható vizsgálata lesz, különös tekintettel azokra, amelyek a lakható zónában találhatóak. Vagyis azokat a bolygókat keresik, amelyek megfelelő távolságban keringenek központi csillaguktól ahhoz, hogy felszínükön folyékony víz, így akár élet létezhessen.
• A pontos fényességmérések alapján a kutatók a csillagok rezgéseit, szeizmikus aktivitását is tanulmányozni fogják. Ez a csillagok tömegének, méretének és korának pontos meghatározásának az alapja. Ezek az információk a felfedezett bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének jobb megértéséhez vezethetnek.

Európai űrkutatás magyar alkatrésszel

A PLATO 26 távcsőből áll, amelyek együttesen vizsgálják majd az égbolt nagy területeit. Az adatokat részben a fedélzeti számítógépek, részben pedig a földi adatközpontok fogják feldolgozni. A műszereket nemzetközi konzorcium építi. Magyarország a távcsőrendszer összehangolt működését és tápellátását biztosító alkatrész (AEU, Ancillary Electronic Unit) tervezésében és megépítésében működik közre a C3S Kft. mérnökeinek köszönhetően.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK) kutatói több mint egy évtizede vesznek részt sikeres európai (CoRoT, CHEOPS) és amerikai (Kepler/K2, TESS) exobolygó-kereső és csillagszeizmológiai űrfotometriai programokban. Ennek folytatásaként Szabó Róbert, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a PLATO legfelső irányító szervének, a Boardnak a tagja 2010 óta. Kollégáival és az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kutatóival közösen a távoli bolygók körül keringő exoholdak keresését, pulzáló változócsillagok vizsgálatát és fotometriai algoritmusok fejlesztését összehangoló munkacsoportok vezetését végzik a PLATO programban.

A most meghozott döntés több mint egy évtizede folyó előkészítő munka nyomán született meg, az új világok európai kutatása pedig magasabb fokozatba kapcsol. A következő hónapokban pedig az ipari beszállítók versenyeztetése révén dől majd el, hogy ki fogja gyártani az űrtávcső optikáját és műszereit befogadó platformot.