![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Földöntúli fény ragyogott ránk az éjjel
További Tudomány cikkek
-
Megvan a magyarázat, ezért barátságosak a kutyák az emberekkel
- Bekövetkezett, amitől sokan tartottunk, az elmúlt 154 év legmelegebb júliusa volt az idei
- Egy budapesti gimnazista tűzheti ki a magyar zászlót az Északi-sarkon
- Az utolsó egyiptomi dinasztia idejéből származó műkincseket találtak
- Véletlenül megtalálták a kopaszodás ellenszerét
Szombatról vasárnapra virradó éjjel, a kora hajnali órákban ragyogó kék hullámok és sávok teljes garmadája lepte el az északi égbolt egy részét. A különleges légköroptikai jelenséget elég sok helyről észlelték az országban, az Indexnek Farkas Alexandra, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának légkör- és környezetoptikai jelenségekkel foglalkozó kutatója számolt be a páratlan élményről.
![A halszálka- vagy fésűszerű kék hullámok az éjszakai világító felhők tipikus megjelenési formái. A fotó Mogyoródon készült.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1770/17702/177023/17702334_413abb32e4363577a208913fcc79c56d_wm.jpg)
“A különleges légköroptikai jelenség minden nyáron megfigyelhető néhány alkalommal, arra azonban igen ritkán van példa, hogy a kékes és ezüstös színben pompázó sávok, fodrok és hullámok hazánkból is ennyire nagy kiterjedésűek és ilyen fényesek legyenek” – közölte a tudományos újságíró. “A ma hajnali világító felhő ráadásul igen hosszú életűnek is számít, ugyanis nagyjából 2 és 4 óra között tündökölt az égen, miközben folyamatosan kúszott egyre magasabbra.”
![Az éjszakai világító felhők fényességét ötfokozatú skálán értékelik a megfigyelők. A ma hajnali tünemény egyértelműen a rendkívül fényes, ötös kategóriába esett. Az összetett formavilágot halszálkaszerű hullámok, fodrok, sávok és csomók is tarkították. A fotó Szolnokon készült.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1770/17702/177023/17702342_b8a8937f1ab338ac37c4c2fb787b5175_wm.png)
“Bár első ránézésre nagyon hasonlítanak a mindennapokból ismert, hagyományos felhőkre, az éjszakai világító felhők valójában teljesen mások. Míg az előbbiek 10 kilométer alatt, a troposzférában jönnek létre, addig az utóbbiak 80-85 kilométeres magassághoz, azaz a mezoszférához köthetők, ennek megfelelően Földünk légkörének legmagasabban kialakuló felhőiként ismerjük őket” – tudtuk meg Farkas Alexandrától. “Mindebből az is következik, hogy a zavartalan megfigyeléshez tiszta égbolt is szükséges, máskülönben az alacsonyabb felhők eltakarják előlünk a különleges tüneményt.”
Az éjszakai világító felhők egyébként rendkívül apró, 0,03-0,15 mikrométer átmérőjű vízjégkristályokból épülnek fel, melyek az igen alacsony páratartalommal bíró mezoszférában kizárólag nyáron alakulhatnak ki, amikor a hőmérséklet -140 °C alá kúszik. A földfelszínről este fél 10 és 11, illetve hajnal fél 3 és 4 óra között pillanthatjuk meg a jelenséget, a felhőt alkotó jégkristályok ugyanis ekkor verik vissza a horizont alatt -6 és -16 fok között járó Nap fényét. “Mindez persze csak egy elméletileg lehetséges időtartam, a világító felhők tényleges feltűnésére nincs garancia. A legelszántabbak előbb-utóbb szerencsével járnak – ha idén már nem is, legfeljebb jövőre” – tette hozzá a fiatal kutató.
![Az éjszakai világító felhők megfigyelésének időszakában (hajnal fél 3–4 és este fél 10–11 között) a „hagyományos” troposzférikus felhők már árnyékban vannak, így sötétek. A fotó Szolnokon készült.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1770/17702/177023/17702350_1149636b27af48159d5765bd05dfe783_wm.png)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)