Földöntúli fény ragyogott ránk az éjjel
További Tudomány cikkek
- A súlycsökkentő műtét lehet a megoldás a túlsúlyos cukorbetegek problémáira
- A Ryugu aszteroida mintái hemzsegnek az élettől
- A vese sejtjei is képesek az emlékezésre
- Hatalmas aranylelőhelyre bukkantak Kínában, ez lehet a Föld egyik legnagyobbja
- A Csendes-óceán villámai miatt lehet több zivatar Magyarországon
Szombatról vasárnapra virradó éjjel, a kora hajnali órákban ragyogó kék hullámok és sávok teljes garmadája lepte el az északi égbolt egy részét. A különleges légköroptikai jelenséget elég sok helyről észlelték az országban, az Indexnek Farkas Alexandra, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának légkör- és környezetoptikai jelenségekkel foglalkozó kutatója számolt be a páratlan élményről.
“A különleges légköroptikai jelenség minden nyáron megfigyelhető néhány alkalommal, arra azonban igen ritkán van példa, hogy a kékes és ezüstös színben pompázó sávok, fodrok és hullámok hazánkból is ennyire nagy kiterjedésűek és ilyen fényesek legyenek” – közölte a tudományos újságíró. “A ma hajnali világító felhő ráadásul igen hosszú életűnek is számít, ugyanis nagyjából 2 és 4 óra között tündökölt az égen, miközben folyamatosan kúszott egyre magasabbra.”
“Bár első ránézésre nagyon hasonlítanak a mindennapokból ismert, hagyományos felhőkre, az éjszakai világító felhők valójában teljesen mások. Míg az előbbiek 10 kilométer alatt, a troposzférában jönnek létre, addig az utóbbiak 80-85 kilométeres magassághoz, azaz a mezoszférához köthetők, ennek megfelelően Földünk légkörének legmagasabban kialakuló felhőiként ismerjük őket” – tudtuk meg Farkas Alexandrától. “Mindebből az is következik, hogy a zavartalan megfigyeléshez tiszta égbolt is szükséges, máskülönben az alacsonyabb felhők eltakarják előlünk a különleges tüneményt.”
Az éjszakai világító felhők egyébként rendkívül apró, 0,03-0,15 mikrométer átmérőjű vízjégkristályokból épülnek fel, melyek az igen alacsony páratartalommal bíró mezoszférában kizárólag nyáron alakulhatnak ki, amikor a hőmérséklet -140 °C alá kúszik. A földfelszínről este fél 10 és 11, illetve hajnal fél 3 és 4 óra között pillanthatjuk meg a jelenséget, a felhőt alkotó jégkristályok ugyanis ekkor verik vissza a horizont alatt -6 és -16 fok között járó Nap fényét. “Mindez persze csak egy elméletileg lehetséges időtartam, a világító felhők tényleges feltűnésére nincs garancia. A legelszántabbak előbb-utóbb szerencsével járnak – ha idén már nem is, legfeljebb jövőre” – tette hozzá a fiatal kutató.