Látott már demens csimpánzt? Na ugye
További Tudomány cikkek
Idősebb csimpánzokban is megjelenhetnek azok a biológiai markerek, amelyek az embereknél az Alzheimerhez kapcsolódnak. Az erről beszámoló friss kutatás az első, amely az állatvilágban kimutatja az embernél a mentális képességek súlyos leromlásával járó állapot nyomait. Legközelebbi rokonainknál azonban nincs jele súlyos demenciának. Ha rájövünk, náluk miért nem alakul ki a betegség, az az emberi prevencióban is fontos lehet.
Idős csimpánzokban az Alzheimer-kór korai stádiumában tapasztalhatóhoz hasonló agyi jellegzetességek alakulhatnak ki egy kedden publikált tanulmány szerint. Az eredmény főleg azért érdekes, mert az emberen kívül egyetlen fajnál sem ismert az Alzheimer tüneteinek a megjelenése. Ennek fényében meglepő, hogy mint most kiderült, néhány idősebb csimpánz agyában több szempontból is hasonló biológiai folyamatok mennek végbe: az agy bizonyos területein az Alzheimer-betegekhez hasonlóan plakkok és zárványok alakulhatnak ki, és náluk is felhalmozódhat az a két fehérje, a β-amiloid peptid és a tau protein, amelyeknek a kóros tekeredése jellemző az alzheimeresekre.
Fotó: Ian Tyas / Getty Images Hungary
A kutatók többek között idős, 37 és 62 év közötti csimpánzoknak az Alzheimer-betegeknél érintett agyterületeit, az emlékezetért is felelős hippokampuszát vizsgálták, és arra jutottak tehát, hogy az idős csimpánzok és az idős emberek agyi biológiai folyamatai eléggé hasonlítanak. A majmok viselkedésében azonban nem találtak súlyos demenciára utaló jeleket. Ez alapvetően két lehetőséget jelent:
- Az idősebb majmokra, ahol lehet, jobban oda kell figyelni a jövőben, mert náluk sem kizárható a mentális funkcióik komolyabb leromlása, ezt célszerű rendszeresen monitorozni.
- Lehet, hogy a csimpánzoknál az emberéhez hasonló biológiai markerek ellenére valóban nem következik be a demencia, de ennek az oka egyelőre ismeretlen. Ez fontos kutatási terület lehet, hiszen elképzelhető, hogy a csimpánzokat valami idáig ismeretlen faktor megóvja a súlyos demenciától, ami minket nem: talán a két említett protein náluk máshogy tekeredik, vagy a plakkok kialakulásával kapcsolatban lévő egyik gén, az APOE-4 típusa náluk tér el náluk.
Ha képesek leszünk meghatározni a hasonlóságokat és a különbségeket a csimpánzok és az emberek között, elkezdhetjük megoldani a rejtélyt, hogy az emberben miért van ilyen kivételes hajlam erre a betegségre
– mondta a kutatást vezető Mary Ann Raghanti az Ohio-i Kent State University-ről a Scientific American-ben.
Az Alzheimer-kór kialakulásának pontos háttere ma még ismeretlen. A kognitív funkciók beszűkülésével, demenciával, gyors leépüléssel fenyegető betegség kifejlődésében a genetikai okok meghatározóak, de a környezeti tényezőknek is jelentős szerepe lehet. A betegség nagy ütemben terjed a világon, Magyarországon a becslések szerint 200 ezer érintett is lehet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
