Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
A brit régészek ledöbbentek, olyan gyönyörű kardot találtak egy VI. századi sírban - Újabb emlékművet tártak fel Pompejinél
- A világ legkisebb macskakövületét találták meg Kínában
- Menórával díszített római kori lámpát találtak Jeruzsálem mellett
- Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki
Júliusban írtunk arról, hogy egy miskolci kertészetben bimbózni kezdett egy Agave americana, aminek az a különlegessége, hogy bár 50 évig is képes élni, ha egyszer virágot bont, utána elpusztul, mivel az összes energiáját a virágzat kinevelésre fordítja.
A 7,5 méteres (!) száron augusztus 3-án pattantak ki az első bimbók, és azóta olyan pompázatos virágokat hoz, hogy naponta 500-1000 ember is elzarándokol az Észak-Kelet Flóra virágnagykereskedésbe, hogy megcsodálja. Vannak olyan helyiek, akik két-három naponta visszamennek, de az egész országból, sőt Szlovákiából is érkeztek már hódolói az agave fürtvirágzatának. Olyan nagy az érdeklődés, hogy meghagyták a biztonsági őrnek, a 6 órai zárás után is engedje be a látogatókat.
A kertészet ügyvezetője, Bernáth László elmondta, hogy a Dél-Amerikában, főként Mexikóban honos agavét a szülei kapták 40 évvel ezelőtt, tehát
a család 40 éve várt rá, hogy virágot bontson.
A növény egy kb. egyméteres dézsában lakik, virágzás előtt a levelei a 2 méteres magasságot is elérték. Amióta azonban a virágzás megindult, a levelek lekonyultak, és sajnos az egész növényre ez vár: a szép, lassú halál.
Bernáth László szerint a virágok egy része már elkezdett száradni, és feltehetően ezen a hétvégén véget is ér a virágzás.
Ezután elszárad a szár, majd a levelek is, hogy végül teljesen belepusztuljon ebbe a hatalmas pompába.
A miskolci botanikai csoda azonban egy 10 éve leválasztott sarjnak köszönhetően még megismétlődhet - de még évtizedekig kell várni rá.
Mi is az az agave?
Rengeteg faja ismert ennek a sivatagi és száraz égövi növénynek, amelynek neve a termetére utalva előkelőt, illusztrist jelent. Dél-Amerikától Észak-Amerika déli részéig honos, a legtöbb faj Mexikóban él, ahol az őslakosok egyes források szerint már 9000 éve termesztették. Nem véletlenül: a közönséges agavéból készül azóta is a mezcal, a kék agavéból pedig tequila.
Az agave pozsgás évelő, lándzsa formájú, világoszöld levelei szúrósak. Néhány faj évente virágzik, a legtöbb azonban életében csak egyszer: több éves korában a tőlevélrózsa közepén hatalmas virágzatot fejleszt, majd a magok beérése után a vegetatív test elpusztul. Egyes fajok már 8–10 évesen virágoznak, ám némelyik példány csak 30–40 év után. Ritkán nyíló virágai többnyire fehérek, de vannak sárgás vagy zöldes árnyalatúak is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
