További Tudomány cikkek
- Magyar szenzáció: a világon elsőként sikerült a Hold talajában növényt termeszteni
- Katasztrófa történhet, ha nem lép időben a NASA
- Már a múlté a Covid rekordja, kiderült, melyik a leghalálosabb betegség a világon
- Lezárult a HUNOR Magyar Űrhajós Program tudományos portfóliójának hazai értékelése
- Hatékony lehet a retina utolsó képe a gyilkos megtalálásában?
- Folyékonyak vagy szilárdak a macskák?
- Egy krokodil babusgatása hatással van-e a szerencsejátékra?
- Gyógyítja-e a horkolást az ősi ausztrál hangszer, a didzseridu?
Többek között a fenti kérdésekre választ kereső kutatásokat is díjazták az anti-Nobelként is emlegetett Ignobel-díj idei átadóünnepségén csütörtökön a Harvard Egyetemen – írja az MTI.
Az Ignobel-díj ötletadója Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) szerkesztője volt. Az elismerésnek nem az a célja, hogy a legjobb vagy legrosszabb tudományos munkákat jutalmazza, hanem az, hogy olyan kutatásokra irányítsa rá a figyelmet, amelyek a megszokottól eltérő gondolkodásra ösztönöznek. Abrahams szerint fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyermekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg, és elgondolkodjanak rajtuk. A díjat Abrahams tudományos magazinja mellett a Harvard-Radcliffe Tudományos Fantasztikus Szövetség és a Harvard-Radcliffe Fizika Hallgatók Társasága támogatja.
Szemezgessenek kedvükre a legérdekesebb munkákból:
- Az Ignobelek fizikai kategóriáját idén a francia Marc-Antoine Fardin nyerte, akinek a Folyékonyak vagy szilárdak a macskák? című kutatását a befőttesüvegekbe, vödrökbe és lefolyókba gyömöszölt macskák internetet ellepő fotói ihlették. Fardin matematikai módszerekkel bizonyította be, hogy a fiatal, mozgékony cicák tovább megőrzik az alakjukat, mint az idősebb, lusta macskák.
- Az anatómiai díjat James Heathcote brit orvos kapta, aki azt igazolta, hogy az idős embereknek tényleg megnő a füle. Megállapította, hogy 30 éves kor fölött a férfifül évente két milliméterrel növekszik.
- A kémiai díjazott egy olyan kutatás lett, amely annak járt utána, hogy egyesek miért utálják a sajtot.
- A közgazdasági díjat Matthew Rockloff és Nancy Greer vehette át, akik azt vizsgálták, hogy a krokodilok mennyire befolyásolják a szerencsejáték-függőket és nem szerencsejáték-függőket a nyerőgépekkel való játékban. A kutatók 2010-ben Queenslandben 103 ember részvételével végezték a kísérletet, amelyben a két csoport tagjai egyméteres, bekötött állkapcsú krokodilokat vettek a karjukba, majd ez után vetették bele magukat a játékba, és kiderült, hogy a szerencsejáték-függők merészebbek lettek a hüllős kaland után.
- A békedíjat egy hat kutatóból álló nemzetközi csoport nyerte, akik arra az eredményre jutottak, hogy az ősi ausztrál fúvós hangszeren, a didzseridun való napi gyakorlás alternatív gyógymódja lehet az alvási apnoénak – egy súlyos alvásfüggő légzészavarnak –, mivel erősíti a felső légutakat, ami könnyebbé teszi a lélegzést.
A fizikai kategóriában egyébként tavaly egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként magyar tudósokat is díjaztak a lóbögölyök színpreferenciájának vizsgálatáért.
Magyarok kapták a fizikai IgNobelt
A fehér lovak váratlan előnyei, illetve a szitakötők és a fekete sírkövek kapcsolata ért félig komoly díjat. A Nobel-paródia bizottsága a Volkswagent is díjazta.
A díj mára egészen rangos elismeréssé nőtte ki magát. A 27. harvardi díjátadó ceremóniát papírrepülőzés, opera-ősbemutató és olyan valódi Nobel-díjasok részvétele színesítette, mint a közgazdasági Nobel-díjas Eric Maskin és Oliver Hart, illetve a fizikai Nobel-díjas Roy Glauber. A díjazottak a hagyományoknak megfelelően egyenként 10 billiós pénzjutalmat kaptak az értéktelen zimbabwei valutában.