
Saját magát fojtja füstbe a magyar vidék

További Tudomány cikkek
-
Ne magát hibáztassa, ha mindig lecsúszik a desszert
- Pletykálkodjunk minél többet, áldásos hatású lehet
- Vadonatúj felfedezés látott napvilágot a madarak kialakulásáról
- A pamplonai bikafuttatáson derült ki, máshogy mozog a pánikoló tömeg, mint gondolták
- A WHO rákkeltő címkével látná el a szeszes italokat Európában
A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben kimagasló számú, 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi önkormányzat 22%-a.
Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, derül ki a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány hétfőn kiadott jelentéséből. Elsősorban a hegyvidéki, dombsági területeken okoz légszennyezettséget a fűtés. Ennek hátterében leginkább a domborzat mellett a nem megfelelő tűzifával és a lignittel, szénnel való fűtés áll.
Egy fűnyíró kiakaszthatja a szmogmérő állomást, a forgalom viszont alig hat rá
A közlekedés a szmognak csupán 5-8%-át okozza, és főleg azzal, hogy felkavarja a port. Legjobban a vegyes tüzelésű fűtőkazánok mérgeznek.
A válaszoló helyi önkormányzatok közel egytizede osztott a rászorulóknak szenet vagy sokkal környezetszennyezőbb lignitet a szociális tüzelőanyag programban az elmúlt három évben. Az okok között elsősorban az olcsóság, az egyszerűbb kiosztás és kezelhetőség szerepelt, illetve, hogy könnyebben beszerezhető az adott önkormányzat számára, mint a tűzifa.
A WWF felmérésében az önkormányzatoknak csak negyede válaszolta azt, hogy tud tenni a légszennyezettség ellen. A légszennyezés ellen használt leggyakoribb eszközök a helyi tűzgyújtási rendelet, a felvilágosítás és a zöldhulladék begyűjtése. Kistelepülések esetében több helyen jelentkezett megoldásként a személyes konzultáció,
illetve a megfelelő fűtőanyaggal való támogatás. Közvetett megoldásként megjelent a faültetés, illetve a pályázati segítségnyújtás.
Energiaszegénység és légszennyezés
Az energiaszegénység a települési önkormányzatok 80%-át érinti, és a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van. A kutatás szerint a középületek harmada nincs szigetelve, a nyílászárók fele közepes vagy rossz állapotú, de a kazánok és hőleadók helyzete sem sokkal jobb. Az önkormányzatok 60%-ának pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben.
"Az önkormányzatok pénzügyi és humán erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség" – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

Az energiaszegénység csökkentése érdekében a legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programban vesz részt, és mint fentebb említettük egytizedük a tűzifa helyett szenet vagy lignitet oszt. Vannak előremutató kezdeményezések is mind az energiaszegénység megfékezésére, mind a légszennyezés csökkentésére vonatkozóan.
Az alapítvány partnerek támogatásával energiamegtakarítási fejlesztésekkel segít három, a kérdőívre válaszoló helyi önkormányzatot.
Nyitókép: Huszti István/Index
