Íme a velociraptor és a liba szerelemgyereke
További Tudomány cikkek
- Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki
- Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
- Gigantikus víztározót találtak az űrben, egy fekete lyuk mellett
- Az időszakos böjtbe belekopaszodhatunk
Kacsacsőre, hattyúnyaka, tűhegyes fogai, gyilkos karmai, uszonyszerű karjai és hosszú lábai voltak annak az újonnan azonosított, mindössze pulykaméretű dinoszaurusznak, amely 75 millió évvel ezelőtt élt a mai Mongólia területén. A latinul Halszkaraptor escuilliei névre keresztelt dinoszaurusz struccszerűen járt-kelt a szárazföldön, és sok időt töltött a vízfelszínen lebegve is, miközben hosszú nyaka segítségével levadászta az apró halakat, rovarokat, puhatestű állatokat és rákféléket. A kutatók szerint ez az első olyan ismert két lábon járó, húsevő dinoszaurusz, amely félig vízi életmódot folytatott.
A Nature című folyóiratban bemutatott apró, mindössze nagyjából 45 centiméter magas teremtmény megkövült csontvázát egy homokkő sziklába ágyazódva találták meg – írja az MTI. "A dinoszauruszok különböző csoportjainak jellegzetességei keverednek benne meglehetősen bizarr módon" – mondta a tanulmány vezető szerzője, Andrea Cau, a bolognai Capellini Földtani Múzeum paleontológusa, aki szerint a teremtmény leginkább egy velociraptor és egy liba szerelemgyerekére hasonlít.
A kutatók úgy vélik, hogy a halszkaraptor testét tollak boríthatták, ám azok ritkán maradnak meg fosszíliákban, és ezúttal sem jártak szerencsével. Az Albertai Egyetemen dolgozó Philip Currie szerint a madarakhoz képest a halszkaraptor mellső lábai viszonylag kicsik és felépítésüket tekintve "szándékosan nem szárnyszerűek" voltak.
"Feltehetőleg lassan úszott, talán úgy, mint egy hattyú, és a mellső lábait használta manőverezéshez" – mondta Cau. A szakember szerint a halszkaraptor úgy futott, mint az összes többi dinoszaurusz, és mind a szárazföldön, mint a vízben hosszú és hajlékony nyaka segítségével, lesből támadva ejtette el zsákmányait.
Az évmilliókkal ezelőtt élt csodabogárnak nem csupán a külseje érdekes, de azonosításának története is kalandos. Maradványait egy dél-mongóliai lelőhelyről lopták el évekkel, de akár évtizedekkel ezelőtt, majd egy magángyűjtőhöz került, aki évekig tulajdonolta, mígnem Francois Escuillié francia fosszíliakereskedőnek meg nem akadt a szeme rajta – írja a The Guardian.
Miután a szakember bebizonyította a különleges lelet eredetiségét és megszerezte, átadta azt a kutatóknak. Cau és kollégái eleinte persze gyanakodva méregették a leletet, és úgy is kezdtek neki a vizsgálatának, mintha hamisítvánnyal lenne dolguk. A kutatók szinkrotron tomográf segítségével lestek be a teremtmény majdnem teljes csontvázát rejtő sziklatömbbe, hogy háromdimenziós képeket készítsenek az állatról. Az ESFR-ben (European Synchrotron Radiation Facility) készült felvételekből aztán egyértelmű vált, hogy valóban egyetlen élőlényről van szó.
Az állat Francois Escuilliéről és Halszka Osmolska néhai lengyel paleontológusról kapta a nevét. A fosszília egy mongóliai tudományos intézet gyűjteményébe fog kerülni.