Akadémia: a genomszerkesztés nem GMO

Génmódosítás segíthet a lisztérzékenyeken. Kitörölték egy embrióból az örökletes szívbetegség génjét. Kivágták egy egér sejtjeiből a HIV-vírust. Ez csak néhány példa abból, hogy milyen áttörést hozhat az élettudományokban a 2015-ben publikált CRISPR, vagyis a precíz génszerkesztés módszere. Az Európai Unió azonban lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött ezen a területen, elmaradt a módszer használatának szabályozása, és ez óriási hátrányt jelent az innovációs versenyben - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleménye.

Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a hazai akadémikusok egyöntetűen elfogadták a világmegváltónak kikiáltott génszerkesztési módszer támogatását. Az akadémiai állásfoglalás legfontosabb megállapítása, hogy 

Mint az köztudott, hazánkban az Alaptörvény kitiltotta az országból a GMO-kat, amikor más fajból származó, idegen géneket építenek be élő szervezetekbe.

Az MTA által támogatott génszerkesztéshez azonban nincs szükség idegen DNS-re, enélkül is lehet javításokat, nemesítést elvégezni, nagyjából úgy, ahogyan az a természetben is lejátszódna.

Genomszerkesztéssel kialakíthatók vírusoknak ellenálló növényfajok, amelyek óriási haszonnal kecsegtetnek a mezőgazdaságban. Az orvoslás pedig végre kezelni tudja azt a több ezer genetikai betegséget, amelyet egyetlen mutáció okoz. Új baktériumok és élesztőgombák is létrehozhatók, és ennek az élelmiszeripar látná előnyét.

Az MTA nemcsak elviekben szeretné támogatni a génszerkesztés módszerét, hanem el akarja érni, hogy a CRISPR technológia az oktatásban is megjelenjen, mert hozzáértők nélkül semmire sem megyünk az akadémiai támogatással.