Tényleg gyógyítja a marihuána a rákot?
További Tudomány cikkek
- A világ legkisebb macskakövületét találták meg Kínában
- Menórával díszített római kori lámpát találtak Jeruzsálem mellett
- Történelmet írt a NASA, közelebb jutott a Naphoz, mint korábban bárki
- Ritka állatfajt találtak a tengerben, már a dinoszauruszokkal is együtt élhetett
- Nem várt helyről került elő Winston Churchill egyik híres levelének kézirata
Az online folklór gyakorlatilag bármilyen növénynek, ásványnak vagy elvont fogalomnak képes rákgyógyító hatást tulajdonítani (kivéve az orvostudományt természetesen), de még ebből a rendkívül széles mezőnyből is kiemelkedik két sláger-csodaszer: a C-vitamin és a kannabisz. A C-vitaminnal ebben a cikkben foglalkoztunk, most pedig a témába vágó metaanalízisek és kutatási eredményeket összefoglaló szakcikkek (például ez, és ez, és ez, és ez) alapján körüljárjuk, mi a helyzet a marihuána állítólagos rákgyógyító hatásával.
Rick Simpson és a négynapos csoda
A marihuánát már vagy 3000 éve használják a világ legkülönfélébb helyein a népi gyógyászatban – ami persze önmagában nem jelent sokat, hiszen az ánuszba fújt füstöt is évszázadokig használták, mégsem gondolja senki komolyan, hogy valóban gyógyító hatása lenne. Annál érdekesebb, hogy csak a XX. század közepétől számít tiltott drognak, előtte széles körben és szabadon alkalmazták orvosi és rekreációs célra. Amerikában 1937-ben még különadót is kivetettek rá, ami ellen az akkori orvosi kamara hangosan tiltakozott. A kannabisz hatóanyagait csak jóval később, a hatvanas években sikerült azonosítani, a hatásmechanizmusukat pedig csak még később, a nyolcvanasokban.
A rákgyógyító marihuána legendája még ennél is frissebb: 2003-ból származik, amikor egy Rick Simpson nevű kanadai fickó – saját állítása szerint – négy nap leforgása alatt kigyógyította magát a bőrrákból, kannabiszolajas borogatással. Simpson azóta szép bizniszt épített az olajra meg a csodát bemutató könyveire, és ügyesen rákapaszkodott a marihuána legalizálásáért küzdő mozgalmakra. Érdemes ránézni a Facebook-oldalára, jól látható, hogy azóta többször emelte a tétet, ma már a rák mellett az epilepsziáról, a szklerózis multiplexről, az Alzheimer-kórról és a cukorbetegségről is azt állítja, hogy gyógyítja a kannabiszolaj.
A legendáriumnak nyilván jót tett, hogy a marihuána a világ nagy részén illegális drognak minősül, hiszen ez tökéletesen beleillik a mese „és a gonosz gyógyszerlobbi el akarja titkolni” részébe – ami mondjuk a savanyú káposzta vagy a kismillió egyéb csodaszer esetében a sztorik gyenge pontja.
Ahhoz, hogy lássuk, hogyan gyógyítja vagy nem gyógyítja a rákot a marihuána, először is azt kell tisztáznunk, hogy:
Mi a fene van a kannabiszban?
A kannabiszban úgynevezett kannabinoidok vannak, ez egy összefoglaló név egy vegyületcsoportra. A marihuánában eddig 113-félét azonosítottak ezek közül, de vannak szintetikusan előállítható variációk is. A két legfontosabbat a THC és a CBD rövidítésekkel jelölik, előbbi a fő pszichoaktív hatóanyag (vagyis ettől érzi magát jól, aki marihuánát fogyaszt), utóbbi ezt a hatást tompítja, de emellett is van még mind a kettőnek egy csomó hatása. A testünkben kétféle receptorhoz kapcsolódnak a kannabinoidok, és ezeken keresztül fejtik ki a hatásukat, ezeket CB1-nek és CB2-nek nevezik. Előbbiek az agyban és az idegrendszerben laknak, utóbbiak az immunrendszer részei. És hogy még bonyolultabb legyen a dolog, a testünk maga is előállít a kannabinoidokhoz nagyon hasonló anyagokat, ezeket endokannabinoidnak hívjuk, ugyanezekkel a receptorokkal állnak kapcsolatban, és fontos szerepük van az idegrendszer, az emésztés, a keringés és az immunrendszer működtetésében.
Mielőtt rátérnénk arra, hogy a kannabinoidok képesek-e a rák gyógyítására vagy megelőzésére, érdemes kitérni arra, hogy mire használják jelenleg az orvosi marihuánát: nem gyógyításra, hanem különféle betegségek vagy invazív gyógymódok tüneteinek enyhítésére. Erre egy sor, alaposan körbekutatott és bizonyított hatása teszi alkalmassá: fájdalomcsillapítás, szorongásoldás, étvágygerjesztés, gyulladáscsökkentés, görcsoldás. Emiatt szokták például a kemoterápia kellemetlen mellékhatásainak kezelésére használni – de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy magának a betegségnek a gyógyításában szerepe lenne. Lássuk, mit mondanak a kutatások, amelyek viszont direktben ezt vizsgálják.
Lombikban a helyzet csodálatos
A kannabisz hatóanyagait olyan nagy lelkesedéssel kutatják világszerte, hogy az egyik legkomolyabb tudományos szakfolyóirat, a Nature nemrég egy teljes különszámot adott ki az eredmények bemutatására. Sőt, a terület specialistáinak van nemzetközi szervezetük is, az ICRS, ami idén már a 27. kongresszusát tartotta Kanadában, a jövő évi Hollandiában lesz (hol máshol?). Ennek ellenére egyelőre ott tartunk, hogy bizonyítottan hatásos és biztonságos, élesben bevethető, kannabinoidokon alapuló rákkezelési vagy -gyógyítási mód jelenleg nem létezik.
Létezik viszont egy csomó biztató kutatási eredmény. Többször sikerült már laborkörülmények között bemutatni, hogy a kannabisz képes:
- Beindítani az apoptózis folyamatát, ami a feleslegessé vált sejtek öngyilkosságát jelenti.
- Megállítani a rákos sejtek osztódását.
- Megállítani a daganathoz vezető és azok növekedéséhez nélkülözhetetlen új vérerek kialakulását.
- Megakadályozni, hogy a rákos sejtek megtámadják a szomszédos, egészséges sejteket, ezzel megállítani a daganat terjedését.
- Néhány kemoterápiás szerekkel együtt alkalmazva jelentősen megnövelik annak hatékonyságát.
Akadnak viszont kellemetlen mellékhatások is, például:
- A kannabinoidok hajlamosak az egészséges vérerekben is csúnya pusztítást végezni.
- A kannabinoid receptorok manipulálásával bezavarnak az immunrendszernek, és csökkentik a szervezet természetes védekező képességeit, illetve egyáltalán a daganatok felismerésének képességét.
- A rákos sejtek képesek idővel képesek immunitást kifejleszteni a kannabinoidok hatására, és újra növekedésnek indulni.
Ez azért így összességében is elég jól hangzik, de ne feledjük: ezek a kísérletek lombikban történtek, nem való életbeli körülmények között, ahol kismillió egyéb körülmény tehet keresztbe a sikernek. Az ilyen kutatások után szoktak jönni az állatkísérletek, és utána a klinikai tesztek, amikor valódi betegeken próbálják ki az adott szert. Ha itt is hatásosnak és biztonságosnak bizonyul, akkor lehet belőle hivatalosan elfogadott kezelés vagy gyógyszer.
Élesben még nem annyira
A klinikai fázisba egyelőre nagyon kevés kutatás jutott el (nem, az nem számít ilyennek, hogy valaki egy YouTube-videóban vagy facebookos kommentben kijelenti, hogy meggyógyult). Az egyik leghíresebb ilyen egy spanyol eset volt, amikor különösen agresszív agydaganattal, glioblasztómával küzdő betegeket kezeltek nagy tisztaságú THC-vel, egyenesen az agyukba juttatva a szert. A páciensek nagy része pozitívan reagált a kezelésre, de egy éven belül mind meghaltak. Hagyományos kezeléssel is nagyjából ennyi időt jósoltak nekik, kontrollcsoport pedig nem volt, ami megmutatná, hogy meghosszabbította-e az életüket a kezelés. Ez első pillantásra kudarcnak tűnik, de valójában nagyon fontos tanulságai vannak: kiderült, hogy a kezelés biztonságos, nincsenek komoly mellékhatásai, a hatásmechanizmus a lombikban végzett kísérletekhez hasonlóan működik valós körülmények között is, és alapvetően van valamiféle eredménye, vagyis mindenképpen érdemes tovább folytatni a kutatást.
És persze van egy csomó kérdés, amikre egyelőre nincs válasz. Nem tiszta, hogy melyik kannabinoidnak, milyen dózisban használva, milyen típusú daganat ellen lehet jótékony hatásuk. Problémás a hatóanyag eljuttatása a tumorhoz: a kannabinoidok a felépítésükből adódóan nem oldódnak jól vízben, és a szövetekben nem igazán tudnak mozogni – vagyis kénytelenek vagyunk invazív módszerrel a célhoz juttatni, konkrétan beinjekciózni a daganatba. És persze ott vannak a pszichoaktív hatások, amik nem feltétlenül segítenek, így vagy el kell nyomni őket más hatóanyagokkal, vagy olyan, szintetikus kannabinoidot építeni, aminek nincs ilyen hatása.
A rák gyógyítása mellett folynak kutatások a megelőzéssel kapcsolatban is, itt is biztatóak az eredmények, de az egérkísérleteken egyelőre nem jutottak túl. Az egereknél viszont kimutatták, hogy a THC-val kezelt példányoknál alacsonyabb volt a tumor kialakulásának kockázata.
Az orvostudományi kutatások nem egy sietős műfaj – de mivel itt emberek egészsége és élete a tét, jobb is, hogy csak sokszorosan tesztelve, újraellenőrizve engedünk egy-egy új gyógymódot élesben bevetni. Ezért aztán egy új gyógyszer kifejlesztése évekbe, évtizedekbe is kerülhet. A kannabisz rákellenes felhasználása valahol ennek az útnak a nehezen meghatározható kilométerkövénél jár, mondjuk, hogy valahol középtájon. Előbb-utóbb lehet belőle gyógymód, vagy hatékonyabbá tehet már létező kezeléseket.
De ettől még ha valaki ma a rákellenes hatásai miatt fogyaszt marihuánát, az inkább ne áltassa magát, és keressen egy jobb kifogást. Fontos tudni azt is, hogy Magyarországon a törvény nem tesz különbséget a rekreációs és gyógyászati felhasználás között, tehát az is bűncselekményt követ el, aki a betegsége panaszainak enyhítésére szerez be és használ marihuánát.
Borítókép: Egy a marihuána legalizálásáért tüntető nő Ottawában 2017 áprilisában. Fotó: Lars Hagberg / AFP.