2017 lett a Föld második legmelegebb éve
Az EU Copernicus névre hallgató szolgálatának csütörtöki közleménye szerint 2017 lett a második legmelegebb év a 2016-os rekord után, ezzel megszakítva azt a több éve tartó tendenciát, hogy az éppen aktuális év egyben a legmelegebb is volt – írja az MTI.
A klímaváltozást vizsgáló szolgálat adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál, ezzel pedig az eddigi második 2015-öt is megelőzte a tavalyi év.
Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) novemberben kiadott előrejelzésével, amelyben 2017-et a második vagy harmadik legmelegebb évként emlegették, ez pedig illeszkedik abba a hosszú távú tendenciába, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható.
2017-ben is sikerült azért rekordokat dönteni, márciusban ugyanis először fordult elő, hogy az El Nino hatása nélkül több mint 1 fokkal volt magasabb a havi átlaghőmérséklet a korábbi évek átlagánál. Ez a légköri jelenség volt az, ami a 2016-os rekordmeleget okozta, a Copernicus szerint pedig ennek hatása nélkül minden bizonnyal 2017 lett volna a legmelegebb év, ami leginkább arra utalhat, hogy a rekordok eleve nem az El Nino, hanem a klímaváltozás számlájára írhatók.
Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt, különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban, Dél-Európát pedig hosszú szárazság sújtotta, ami több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten pedig kiterjedt bozóttüzeket okozott.
A WMO nagyjából két hét múlva teszi közzé tanulmányát a tavalyi hőmérsékleti értékekről, jelentésük brit, amerikai és japán adatokat is alapul vesz.
Chilében nem csak a meleg okozott problémát
Bár a 2017-es év nem lett melegebb, mint a 2016-os, a chilei földmozgások tekintetében biztosan rekordot döntött, tavaly ugyanis 8094 ilyen történt, ami 26 százalékkal volt több az előző évnél.
Ebből 352 volt érzékelhető, míg 7742 volt kevesebb mint hármas erősségű. Nem biztos ugyanakkor, hogy valóban megnövekedett a földmozgások száma, Sergio Barrientos, a szeizmológiai központ igazgatója a földrengések számának megugrását azzal magyarázta, hogy műszerparkjuk ma már a legtávolabbi és legapróbb földmozgásokat is képes észlelni.
(Borítókép: Kevin Hagen / Getty Images Hungary)