Január 5-én, pénteken, 87 évesen elhunyt a világ egyik, ha nem a legtapasztaltabb, legkiválóbb űrhajósa. John W. Young, a haditengerészet fiatal pilótája 1962-ben, a Mercury-program idején csatlakozott az amerikai űrkutatási hivatalhoz a NASA-hoz, és rá három évre a Gemini-programban ő és Gus Grissom repülte az első emberes küldetés űrhajóját, a Molly Brownt (Gemini SC3).
Sok űrhajós van, aki egy-egy űrrepülés után, ilyen vagy olyan okokból nem tudja, vagy nem akarja folytatni karrierjét, de Youngot nem ilyen fából faragták. A Gemini-3 után szűk másfél évvel következett a Gemini-10 (és a névtelen Gemini SC10 űrhajó), amellyel az űrrandevút gyakorolta Michael Collins-szal, az Apollo-11 későbbi tagjával.
Young űrhajós karrierje az Apollo-programban folytatódott: 1969. májusában a Holdat megkerülő Apollo-10 küldetésen ő volt a Charlie Brown (Apollo CSM-106) parancsnoki modul pilótája. Ekkor még nem szállhatott le a Holdra, de erre sem kellett sokáig várnia: 1972 áprilisában az Apollo-16 küldetés parancsnokaként ismét eljutott a Holdig (a Casper névre keresztelt parancsnoki modulban, aminek Thomas K. Mattingly volt a pilótája), és landolhatott is rajta (az Orion névre keresztelt holdkomppal, amit Charlie Duke vezetett). A történelemben Young volt a kilencedik ember, aki a Holdra léphetett.
És az öt űrhajó még nem volt elég, Young az űrsiklóprogramban koronázta meg karrierjét: 1981-ben ő volt a Columbia első parancsnoka, és két és fél évvel később még egyszer repült az első amerikai űrsiklóval.
at űrrepülés, négy különböző típus hat űrhajója
– nincs még egy asztronauta a történelemben, aki hasonló tapasztalatokat tudhatott magáénak. Young karrierje során 15 ezer órát töltött kiképzéssel, különféle szimulátorokon, több mint 15 ezer órát repült a legváltozatosabb repülőeszközökön, 835 órát töltött az űrben, és utolsó űrrepülése után is a NASA állományában maradt 2004-es visszavonulásáig. Young űrhajósok generációinak volt példaképe, halálával a legkiemelkedőbb asztronauta távozott az élők közül. Az alábbi nagyképes válogatással rá emlékezünk.
1964. augusztus 13. Frank Borman, Neil Armstrong, John Young és Deke Slayton űrhajósok sivatagi túlélőgyakorlaton. (Fotó:
NASA)
Gemini csoportkép, balról jobbra: John W. Young, Virgil I. Grissom (Gemini-3), Walter M. Schirra Jr. és Thomas P. Stafford (Gemini-4). (Fotó:
NASA)
1965. január 6. John W. Young beül a Gemini-3 űrhajóba, hogy kommunikációs teszteket hajtson végre. (Fotó:
NASA)
1965. február 24. Young, a Gemini-3 leendő pilótája landolás utáni gyakorlatra készül a Mexikói-öbölben. (Fotó:
NASA)
1965. március 21. Young űrhajós fülét, orrát és torkát vizsgálja dr. Ballenberger a Gemini-3 startja előtti napokban. (Fotó:
NASA)
Young és Grissom sétálnak a Gemini-3 űrhajóhoz. (Fotó:
American Astronauts and Spacecraft, edited by David c. Knight, Franklin Watts, 1970)
1965. március 23. Gemini-3: John W. Young (balra) pilóta és Gus Grissom parancsnok a Molly Brown üléseiben, a start előtt. (Fotó:
NASA)
1965. március 23. Young a kesztyűjét ellenőrzi a számtalan szkafanderpróbák egyikén. (Fotó:
Keystone/Hulton Archive / Getty Images Hungary)
Young és Grissom, a Gemini-3 két asztronautája, 1965. október 25-én. (Fotó:
NASA)
Normann Rockwell: Grissom és Young, olajfestmény (Fotó:
Eyewitness to Space, Harry N. Abrams, Inc., Publishers, New York, 1976)
Szkafanderpróba a Gemini-3 küldetésre készülve. (Fotó:
NASA)
A Jemei Arab Köztársaság bélyegei, a Gemini-3 űrhajósával. (Fotó:
Index)
Gemini-10: John Young és Michael Collins (később az Apollo-11 parancsnoki moduljának pilótája) küldetés előtti közös fotója. (Fotó:
American Astronauts and Spacecraft, edited by David c. Knight, Franklin Watts, 1970)
1966. július 16. A Gemini-10 két űrhajósa, John W. Young parancsnok és Michael Collins pilóta. (Fotó:
NASA)
1966. július 18. Young és Collins a 19-es startálláson várakozó Titan-II rakéta felé tartanak. (Fotó:
NASA)
1966. július 18. Michael Collins és John W. Young a Gemini-10 űrhajójában, a visszaszámlálás előtti utolsó ellenőrzéseket végzik. (Fotó:
NASA)
Ikonikus multiexpozíciós fotó a Gemini-10 1966. július 18-i startjáról. (Fotó:
NASA)
1966. július 21. A haditengerészet búvárai segítenek a Gemini-10 legénységének kikászálódni az űrhajóból, a vízben landolás után. Elsőként Young száll ki, Collins még az űrhajóban van. (Fotó:
NASA)
1966. július 21. Helikopterrel emelik a USS Guadalcanal fedélzetére Youngot az óceánból a Gemini-10 landolása után. (Fotó:
Photo 12/UIG / Getty Images Hungary)
1968. augusztus 1. John W. Young (balra) és Eugene A. Cernan a vízre érkezés utáni kiszállást gyakorolják, harmadik társuk, Thomas P. Stafford még az Apollo űrhajó életnagyságú modelljének belsejében várakozik. (Fotó:
NASA)
1969. április 3. John W. Young az Apollo űrhajó szimulátorában gyakorol a Kennedy Űrközpontban. (Fotó:
NASA)
1969. május 6. John W. Young (balra) és Thomas P. Stafford, az Apollo-10 két űrhajósa visszaszámlálási gyakorlatra tartanak a 39B startállásra. (Fotó:
NASA)
1969. május 18. Az Apollo-10 legénysége Young vezetésével a startállás felé veszi az irányt. Young mögött Thomas P. Stafford parancsnok és Eugene A. Cernan holdkomppilóta. (Fotó:
NASA)
Az Apollo-10 holdküldetés űrhajósai: Eugene A. Cernan (holdkomppilóta), John W. Young (parancsnoki modul pilóta) és Thomas P. Stafford (parancsnok), 1969. május 13-án, a startra kész Saturn V rakéta előtt. (Fotó:
NASA)
1969. május 26. A leszállás kivételével teljes holdküldetésen részt vevő Apollo-10 legénysége (Cernan, Stafford és Young) visszatérésük után, vörös szőnyeges fogadtatásban részesülnek. (Fotó:
NASA)
1970. június 1. John Young (jobbra) és Charles Duke az utolsó holdautós gyakorlaton, a Marshall Űrközpontban. (Fotó:
NASA)
1971. november 17-16. John W. Young (jobbra) és Charles M. Duke geológiai terepgyakorlaton, ahol sziklaformációkat tanulmányoznak, hogy rutint szerezzenek a későbbi holdséta gyűjtőmunkájához. (Fotó:
NASA)
1971. december 22. Young és Charles M. Duke a holdautóval gyakorolnak a Kennedy Űrközpontban. (Fotó:
NASA)
1972. április 22. Apollo-16 csoportkép, középen, a holdkompszimulátor lépcsőjén Young, balra Thomas Mattingly, jobbra Charles Duke. (Fotó:
Science Society Picture Library / Getty Images Hungary)
Ritka fotó: az Apollo-16 legénysége civil ruhában. Young csíkos inge mindent visz. (1972. május 3.) (Fotó:
Science Society Picture Library / Getty Images Hungary)
1972. december 22. Young egy speciális mélyűri kamerával (Far Ultraviolet Camera/Spectroscope) gyakorol a Kennedy Űrközpont egyik kiképzőtermében. (Fotó:
NASA)
1972. április 19. Az Apollo-16 startja. (Fotó:
Science Society Picture Library / Getty Images Hungary)
1972. április 21. Young, az Apollo-16 holdküldetés parancsnoka szökellve szalutál a Holdon, az első holdséta kezdetén, az amerikai zászló kitűzése után. A fotót társa, Charles M. Duke készítette. (Fotó:
Charles M. Duke Jr / NASA)
Így készült az előbbi fotó. A Hold felszínéről közvetítő színes tévékamera felvételén látható, amint Duke fényképezi a holdi gravitációval játszó Youngot. (Fotó:
NASA)
1972. április 23. John W. Young, az Apollo-16 holdküldetés parancsnoka kőzetmintákat gyűjt a North Ray kráter közelében. Young volt a kilencedik ember, aki a Holdra lépett. (Fotó:
NASA)
1972. április 23. Young kőzetmintákat gyűjt a harmadik, egyben utolsó holdséta során. Érdemes megfigyelni, hogy belepte a szürke holdpor az űrhajós eredetileg fehér űrruháját. (Fotó:
NASA)
1972. április 23. John W. Young egy nagyobbacska holdszikla társaságában. Mikor Young a szikla alól, az állandó árnyékból gyűjtött holdpormintát, Duke odaszólt: "Otthon, Texasban most csörgőkígyót találtál volna ott". (Fotó:
NASA)
1972. április 27. Az Apollo-16 parancsnoki modulja landol a Csendes-óceánon. (Fotó:
NASA)
Young által gyűjtött holdkőzetminta a Johnson Űrközpontban. (Fotó:
NASA)
Az Apollo 16 holdküldetés festményen. Young egy nagy méretű, hiperérzékeny UV-kamerát szerel, miközben Charles Duke a holdkomp mögött tevékenykedik. (Fotó:
Science Society Picture Library / Getty Images Hungary)
A Magyar Népköztársaság elsőnapi bélyegblokkja az Apollo-16 holdküldetésről. (Fotó:
Index)
1974. június 1. Young a folyamatban lévű űrsiklóprojekt két tisztviselőjével (Robert Thompson és Aaron Cohen) szemlél egy űrsiklómakettet a Johnson Űrközpontban, Houstonban. (Fotó:
NASA)
1979. április 29. Hivatalos fotó a Columbia első legénységéről. (Fotó:
NASA)
1979. március 31. Young egy KC-135-ös repülőgépen teszteli a súlytalanság állapotában az új, űrsiklókhoz tervezett űrruhát. (Fotó:
NASA)
1979. szeptember 29. Young a Johnson Űrközpont űrsikló-szimulátorában gyakorol. (Fotó:
NASA)
John Young-szócikk az Űrhajózási lexikonban (Fotó:
Űrhajózási lexikon. Főszerkesztő: Almár Iván, Akadémiai Kiadó, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1981)
1981. január 6. Crippen és Young az űrsiklók kilövőállványán tesztelik a mentőkosarat, amivel vész esetén lehetett volna gyorsan elhagyni a startállást. (Fotó:
NASA)
1981. február 5. Halszemoptikás felvétel a Columbia űrsikló pilótafülkéjéből, a két űttörő űrhajóssal az űrsikló székeiben (balra Young, jobbra Crippen). (Fotó:
NASA)
Henry Casselli 1981-es olajfestménye a Columbia első útja előtt gondolataiba merülő John Youngról. (Fotó:
NASA)
1981. március 5. Az első útjára váró Columbia a 39A startálláson. (Fotó:
NASA)
1981. április 12. Hat évvel az utolsó amerikai emberes űrrepülés után indult első útjára a Columbia. Az űrsikló program első küldetésén (STS-1) a veterán űrhajós John Young volt a parancsok és az újonc Robert Crippen a pilóta. Youngnak ez volt az ötödik útja az űrbe, az 54 óráig tartó repülés során ő és Crippen sikeresen tesztelte a világ első újra felhasználható űrhajóját. (Fotó:
NASA)
Young és Crippen kiszállnak az űrsiklóból a Columbia sikeres első küldtése után. (Fotó:
NASA)
1983. december 8. A tíz napig tartó STS-9 űrsiklóküldetés hatfős legénysége kiszáll a Columbia űrrepülőgépből az kaliforniai Edwards légibázison. Az élen John W. Young parancsnok, őt a pilóta Brewster H. Shaw követi, majd sorban mögöttük Robert A. R. Parker; dr. Ulf Merbold; Owen K. Garriott és dr. Byron K. Lichtenberg specialisták. A nyugatnémet dr. Merbold volt az Európai űrügynökség (ESA) első űrhajósa, aki amerikai űrhajón utazhatott. (Fotó:
NASA)
Az első űrsiklóküldetés 30. évfordulójára emlékező kiállítás a NASA houstoni űrközpontjában, a Johnson Space Center látogató komplexumában 2011-ben. (Fotó:
Nagy Attila Károly / Index)
Harminc évig tartott az űrsiklóprogram, a fotón az első (STS-1 – Columbia) és az utolsó (STS-135 – Atlantis) űrsiklóküldetés legénysége. Balról jobbra: Doug Hurley, STS-135 pilóta, Robert Crippen, STS-1 pilóta, John Young, STS-1 parancsnok, mellette Chris Ferguson STS-135 parancsnok, valamint Sandy Magnus és Rex Walheim küldetésspecialisták. (Fotó:
Smiley N. Pool / NASA)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!