Magyarországon is érezhető a klímaváltozással járó felmelegedés
További Tudomány cikkek
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Magyarország tavalyi időjárása illeszkedik a melegedő tendenciába, a jelenlegi adatok szerint a hazai rangsorban a tavalyi lehet a 13. legmelegebb év 1901 óta. A csapadék szempontjából átlagos volt a 2017-es év – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb, az MTI-hez eljuttatott elemzéséből.
Az éghajlatváltozást vizsgáló Copernicus Climate Change Services (C3S) program adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál. A tavalyi globális középhőmérséklet mindössze 0,1 fokkal marad el a legmelegebb, 2016-os évétől. Ennek kapcsán viszont megjegyezték: 2016-ban a rekord meleget az El Niño légköri jelenség okozta, annak hatása nélkül 2017 lett volna a legmelegebb év.
Magyarországon 2017 éves középhőmérséklete 11,06 fok lett. Ez 0,9 fokkal marad el az eddigi legmelegebb 2014-es évtől. Az adatok jelenlegi feldolgozottsága mellett 2017 – a 2013-as évvel együtt – a 13. legmelegebb év lett 1901 óta.
A melegedő tendenciát jól szemlélteti, hogy a legmelegebb 13 év közé csak kettő került be az 1990-es éveket megelőző időszakból
– közölte az OMSZ.
Ilyen volt a tavalyi év
Részletesebb bontásukból kiderül, hogy 2017 jelentős részében melegebb volt az átlagosnál. A legnagyobb pozitív anomália márciusban volt, akkor a havi átlag 3,5 fokkal volt magasabb a normálnál. A március a második, a június a negyedik, az augusztus pedig az ötödik legmelegebb volt 1901 óta. A magas pozitív havi anomáliák miatt 2017-hez köthető az ötödik legmelegebb nyár és a tizenkettedik legmelegebb tavasz 1901 óta. A nyáron hosszan tartó hőhullámok is voltak, amelyek az aszályhelyzetet súlyosbították.
Mindemellett hideg szélsőség is volt 2017-ben, a legnagyobb, csaknem 5 fokos negatív anomália januárban volt, és ezzel a 10. leghidegebb januárt regisztrálták. Az év hideghullámmal kezdődött: a januári középhőmérséklet mínusz 5,9 fok volt, ami 4,9 fokkal maradt el a normáltól. A tél során a legalacsonyabb hőmérsékletet január 8-án mérték, akkor a Pest megyei Tésán mínusz 28,1 fok volt. A tél legmagasabb hőmérsékletét február 28-án Kisszomboron mérték. Az akkori 21,6 fok új országos maximum hőmérsékleti rekordot is jelentett.
A február enyhe, a március pedig meglehetősen meleg volt. Az április viszont összességében kissé hűvösebb volt a szokásosnál: bár április 2-án Békéssámsonban 26,3 fokkal, majd másnap Edelényben 27 fokos csúcshőmérséklettel új országos napi melegrekordok születettek, április közepén viszont jelentősen visszaesett a hőmérséklet, a hegyekben havazott is. Április 21-én, Kékestetőn már mínusz 7,1 fokig hűlt le a levegő, ezzel pedig megdőlt a napi minimum hőmérséklet országos rekordja.
A nyár folyamán három komoly hőségperiódust regisztráltak: június 22. és június 28., majd július 20. és július 23. között másodfokú, augusztus 1. és augusztus 6. között pedig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos. A tavalyi nyár legalacsonyabb hőmérséklete 2,6 fok volt, amelyet augusztus 24-én a Nógrád megyei Zabaron mértek, és ezzel megdőlt az aznapi abszolút minimum hőmérséklet országos rekordja is. A nyár legmagasabb hőmérsékletét pedig Békéssámsonon rögzítették: augusztus 4-én 41,4 fokig melegedett a levegő.
Október végén egy markáns hidegfront vonult végig az országon, amely meglehetősen szeles és hűvös időt hozott. A Magyarországon Nárcisznak keresztelt vihar alig néhány óra alatt átszáguldott az ország felett, a legerősebb széllökések sokfelé meghaladták a 120 kilométer per órát: Siófokon 131,4 kilométer per órás szélsebességet is regisztráltak.
Az év vége is szokatlanul enyhén telt, a decemberi középhőmérséklet 2,3 fok volt.
Átlagos csapadék
Országos átlagban csaknem 605 milliméter csapadék hullott tavaly, amely nagyjából megegyezik az 1981-2010-es átlaggal. Márciusban, augusztusban, júniusban, januárban és májusban is kevesebb csapadék hullott a szokásosnál, három hónap – szeptember, október, december – viszont jelentős csapadéktöbblettel zárt.
A tavasz kezdete meglehetősen száraz volt, és nyáron is folytatódott a csapadékhiány. Az ősz meghozta az esőt, és a jelentős csapadékhullásnak köszönhetően a normál több mint másfélszerese hullott, ezzel 2017 szeptembere volt a 11. legcsapadékosabb. Az eddigi előzetes adatok szerint az év utolsó hónapja is csapadékosan telt.