Ötezer éves sziklarajz őrzi a legkorábban megfigyelt szupernóvát

Indiai asztrofizikusok szerint szupernóva látható egy ókori rajzon, amit egy kasmíri sziklán fedeztek fel – jelentette az IANS indiai hírügynökség. A Burzahama régióban fellelt, egy 48*27 centiméteres kőbe vésett ábrázolás a kutatók szerint ötezer éves, így a létező legkorábbi ismert ábrázolása egy égi eseménynek.

A sziklarajzon vadászjelenet látható: két, nyíllal és dárdával felfegyverzett férfialak egy szarvast készül elejteni, miközben az égbolton két ragyogó égitest látható.

“A sziklarajz éjszakai égboltot mutat, amin az időszámítás előtt 4500 körül megfigyelt szupernóva látható” – közölte a kutatást vezető Hrishikesh Joglekar, a mumbai Tata Institute of Fundamental Research (TIFR) asztrofizikusa, a tanulmány (.pdf) egyik szerzője.

A két egyformán fényes égi objektum nem lehet a Nap és a Hold, mivel ilyen közel a Naphoz a Hold csak akkor lehetne az égbolton, ha újhold fázisban (vagy a körül) lenne, viszont akkor nem lenne közel ugyanolyan fényes. A kutatók összevetették a rajzot a rendelkezésre álló csillagászati, illetve ős- és ókortörténeti adatokkal, és kizárták, hogy az őslakók által ábrázolt égi objektumok üstökösök, légköri képződmények (például nap- vagy holdhalók) vagy földi események ábrázolásai lennének.

Az indiai kutatók szerint a rajzon a HB9 nevű szupernóva, illetve annak maradványa látható. Jelenlegi ismereteink szerint a HB9 időszámításunk előtt 4500 évvel robbant fel, és az épp elpusztuló csillag fényessége a robbanás következtében elérte a Hold fényességét. “Azt sejtjük, hogy a félig megrajzolt objektum a HB9, míg a másik, teljesen megrajzolt a Hold”  – mondta Joglekar.

A mumbai csillagászok állítják, hogy a rajz nem vadászjelenet, hanem csillagtérkép, amin a szupernóva megjelenését örökítették meg a rég letűnt emberek, és a rajta látható két férfialak és két állat négy csillagképnek felel meg.