Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nagyon ritka légköri jelenséget látott olvasónk

2018.01.10. 13:20

Csodás légköroptikai jelenséget látott és fényképezett olvasónk, Andrea Oslóban, és a látottakat meg is osztotta velünk, mi pedig ezúton az olvasókkal:

Mint levelében írta, a fotókat kora délután, 13:46-kor készítette egy oslói utcakereszteződésben, és becslése szerint olyan 300 méter hosszú szakaszon lehetett megfigyelni az égen alacsonyan járó Nap körüli fényjelenséget. A városrész, ahol járt, magasabban van mint Osló ködbe burkolódzó többi része, így a ködpaplan fölötti tiszta légréteg, és a –13 fokos hideg kedvezett a látvány kialakulásának.

Andrea képein úgynevezett gyémántpor haló látható, a légköroptikai jelenségek egyike. Sokat írtunk már halójelenségekről, amiknek lényege, hogy a levegőben lévő jégkristályokban megtörik a Napból érkező fény, és a jégkristályok formájától függően alakulnak ki különböző méretű fehér vagy szivárványszínű körök, ívek, fényes foltok az égbolton. Gyémántpor haló esetében a jégkristályok egészen a földfelszín közelében alakulnak ki, egy hidegebb és a felette található melegebb légréteg keveredéséből adódóan – ezeken a képeken is szembetűnően csillognak a porszerűen lebegő jégkristályok az utca fölötti levegőben.

A képek alapján azt lehet mondani, hogy Andrea egy elég összetett halójelenségnek volt szerencsés szemtanúja: a napot körülölelő halón kívül melléknapok, naposzlop, fölső érintő és ami elég ritka, középen Moilanen-ív is megfigyelhető a fotókon. Ez utóbbi elég jó fogásnak számít a légköroptikával foglalkozó szakértők szerint, ezt erősítette meg kérdésünkre Landy-Gyebnár Mónika asztrofotós, a különféle légköroptikai jelenségek jó ismerője is. Szerinte annyira ritka a Moilanen-ív, hogy csupán 1995-ben fedezték fel.

Jelenlegi ismereteink szerint Moilanen-ív szinte teljesen biztos, hogy csak gyémántporon alakul ki, és leginkább hóágyúzáshoz köthetően észlelhető. “Felhőn eddig csak egyetlen egyszer észlelték 1997-ben (és az is igen speciális eset volt, amiről több tudományos értekezés is született az Applied Optics folyóiratban), illetve annak ellenére, hogy mind helyszíni kristálymintával, mind modellezéssel próbáltak rájönni a kialakulására, ez a mai napig nem százszázalékosan magyarázott. Bár modellezni lehet, a számtalan mintavételezés ellenére nem találtak olyan a modellbe illő kristályformát, ami az ívet létrehozni képes szögben törné a fényt” – közölte Landy-Gyebnár Mónika.

December elején is kaptunk különleges olvasói képeket komplex gyémántporos naphalóról, ide kattintva láthatják a csodás tiroli jelenséget.