Vince, Artúr
-6 °C
2 °C

Nagyon ritka légköri jelenséget látott olvasónk

2018.01.10. 13:20

Csodás légköroptikai jelenséget látott és fényképezett olvasónk, Andrea Oslóban, és a látottakat meg is osztotta velünk, mi pedig ezúton az olvasókkal:

Mint levelében írta, a fotókat kora délután, 13:46-kor készítette egy oslói utcakereszteződésben, és becslése szerint olyan 300 méter hosszú szakaszon lehetett megfigyelni az égen alacsonyan járó Nap körüli fényjelenséget. A városrész, ahol járt, magasabban van mint Osló ködbe burkolódzó többi része, így a ködpaplan fölötti tiszta légréteg, és a –13 fokos hideg kedvezett a látvány kialakulásának.

Andrea képein úgynevezett gyémántpor haló látható, a légköroptikai jelenségek egyike. Sokat írtunk már halójelenségekről, amiknek lényege, hogy a levegőben lévő jégkristályokban megtörik a Napból érkező fény, és a jégkristályok formájától függően alakulnak ki különböző méretű fehér vagy szivárványszínű körök, ívek, fényes foltok az égbolton. Gyémántpor haló esetében a jégkristályok egészen a földfelszín közelében alakulnak ki, egy hidegebb és a felette található melegebb légréteg keveredéséből adódóan – ezeken a képeken is szembetűnően csillognak a porszerűen lebegő jégkristályok az utca fölötti levegőben.

A képek alapján azt lehet mondani, hogy Andrea egy elég összetett halójelenségnek volt szerencsés szemtanúja: a napot körülölelő halón kívül melléknapok, naposzlop, fölső érintő és ami elég ritka, középen Moilanen-ív is megfigyelhető a fotókon. Ez utóbbi elég jó fogásnak számít a légköroptikával foglalkozó szakértők szerint, ezt erősítette meg kérdésünkre Landy-Gyebnár Mónika asztrofotós, a különféle légköroptikai jelenségek jó ismerője is. Szerinte annyira ritka a Moilanen-ív, hogy csupán 1995-ben fedezték fel.

Jelenlegi ismereteink szerint Moilanen-ív szinte teljesen biztos, hogy csak gyémántporon alakul ki, és leginkább hóágyúzáshoz köthetően észlelhető. “Felhőn eddig csak egyetlen egyszer észlelték 1997-ben (és az is igen speciális eset volt, amiről több tudományos értekezés is született az Applied Optics folyóiratban), illetve annak ellenére, hogy mind helyszíni kristálymintával, mind modellezéssel próbáltak rájönni a kialakulására, ez a mai napig nem százszázalékosan magyarázott. Bár modellezni lehet, a számtalan mintavételezés ellenére nem találtak olyan a modellbe illő kristályformát, ami az ívet létrehozni képes szögben törné a fényt” – közölte Landy-Gyebnár Mónika.

December elején is kaptunk különleges olvasói képeket komplex gyémántporos naphalóról, ide kattintva láthatják a csodás tiroli jelenséget.