Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megvan az első bizonyíték, hogy más galaxisokban is létezhetnek bolygók

0509
2018.02.06. 11:01

Mára megszokhattuk, hogy csillagászok sorra fedezik fel Naprendszerünkön kívül a bolygókat. Mivel a fejlett földi és űrtávcsövekkel egyre pontosabb megfigyelésekre van mód, galaxisunk csillagai körül egyre több exobolygót azonosítottak már, bizonyítva, hogy a miénkhez hasonlatos naprendszerek százai léteznek a Tejútrendszerben – azaz abban a galaxisban, aminek egyik spirálkarján a mi csillagunk, a Nap is kering.

De mi a helyzet más, tőlünk roppant távolságokra lévő galaxisokkal?

Feltételezhetően azokban is léteznek miénkhez hasonló naprendszerek, központi csillagaik körül keringő bolygókkal. Mostanáig azonban erre semmiféle bizonyítéka nem volt a kutatóknak, mivel egyszerűen túl messze vannak a földi megfigyelőtől ezek az objektumok az univerzumban. Egy az Astrophysical Journal Letters-ben publikált új tanulmány (.pdf) ebbe a helyzetbe hoz változást.

Az Oklahomai Egyetem kutatói egy tőlünk 3,8 milliárd (!) fényévre lévő galaxist, az RXJ1131-1231-et megfigyelve bukkantak olyan közvetett bizonyítékra, ami bolygók létezésére utal – számolt be a felfedezésről több lap is (például a Gizmodo vagy a Futurism). Az amerikai kutatók legalább kétezer égitest, köztük kisebb holdak és egészen nagy, Jupiter-méretű bolygók létezéséről számoltak be, kijelentésüket a galaxis gravitációs torzító hatásának megfigyelésére alapozták.

Konkrét extragalaktikus bolygókat tehát nem találtak – erre továbbra sincs lehetőség –, de a lencsehatás következtében eltorzult objektumok fényének elemzése ilyenek létezésére utal.

Exobolygókutatók alapvetően úgy lelnek új és új bolygókra, hogy a galaxisunk csillagainak fényét figyelik (például a Kepler űrtávcsővel), és ha rendszeres időközönként elhalványulást tapasztalnak, akkor a fénymennyiség csökkenéséből következtetni tudnak a csillagot részben eltakaró, körülötte keringő bolygó létezésére, méretére. Ez a módszer galaxisunkon belül remekül működik, de a már említett okból más galaxisok vizsgálatára egyelőre nem alkalmas – még a csillagok egymástól való megkülönböztetése is roppant nehézkes.

Az Oklahomai Egyetem csillagászai ezért új módszert dolgoztak ki: a kvazár mikrolencsét (quasar microlensing). Azt Einstein általános relativitáselmélete óta tudni, hogy univerzumunkban a hatalmas tömegű objektumok (óriásbolygók, csillagok, galaxisok, fekete lyukak) torzítják maguk körül a teret, eltérítve ezzel az arra haladó fényt is. E jelenségnek egyik következménye, hogy megfelelő körülmények közt e hatalmas tömegű objektumok nagyítólencseként viselkednek, a mögöttük lévő más égitestekről érkező fényt fölerősítve.

Jelen esetben a RXJ1131-1231 galaxis (ami egyben kvazár, azaz csillagszerűnek tűnő rádióforrás is) viselkedett nagyítólencseként, és a csillagászok egy mögötte lévő másik galaxist tudtak ezáltal megfigyelni. A nagyított képek folyamatos megfigyelésével aprócska változásokra lettek figyelmesek, amit a kutatók szerint a RXJ1131-1231 galaxisban mozgó szökevény bolygók (olyanok, amik nem keringenek egyetlen csillag körül sem) okozhattak.

Eduardo Guerras, a tanulmány egyik szerzője szerint arra továbbra sincs semmi esély, hogy konkrét bolygókat tudjanak közvetlenül megfigyelni és azonosítani más galaxisokban, arra azonban alkalmas lehet a módszer, hogy megbecsüljék ezek számát és tömegét. A mostani eredmények pedig elsőként támasztják alá azt a logikus feltételezést, hogy más galaxisokban is lehetnek bolygók.

Nyitókép: Judy Schmidt (Geckzilla)/ESA/Hubble & NASA