Időzített bomba a permafrosztba fagyott higany

Félelmetes következtetésre jutottak méréseik alapján amerikai földtudósok: az északi sarkkörön túli földterületek állandóan fagyott talaja, az úgynevezett permafroszt kétszer annyi higanyt tartalmaz, mint a Földünk többi részén található higanylelőhelyek összessége. Hogy mi ebben a félelmetes? Az, hogy a klímaváltozás következtében egyre jobban melegedik ezeken a területeken a talaj, azaz a permafroszt kezd felolvadni. A talajjal együtt felolvadó higany pedig belefolyik a vizekbe, tengerekbe, visszafordíthatatlan károkat okozva az élővilágban.

A US Geological Survey kutatói a Geophysical Research Letters szaklapban közölték tanulmányukat, ami alapvetően a permafrosztban lévő higany megméréséről szól. A kutatók 2004 és 2012 között 13 helyen vettek mintát az Alaszkai permafrosztból, olyan helyekről, amik az egész északi félteke permafroszt területeit jól reprezentálják. A mintákban talált higanymennyiségek adatait összevetették korábbi tundraminták és 11 ezer olyan korábbi minták adataival, amiket nem permafroszt területről gyűjtöttek más tudósok.

Az amerikai kutatók számításai szerint döbbenetes mennyiségű higany lehet az északi félteke permafrosztjában: 793 millió kilogrammra (56,8 millió literre) becslik az északi fagyott talaj mérgező nehézfémet tartalmát. Ekkora mennyiség nem okozna gondot, ha ott is maradna ahol van. A baj az, hogy nem marad ott. (A permafrosztba egyébként a légkör higanygőz tartalma fagyott bele, a talajban a szerves anyagok megkötötték, és így alakultak ki belőle évmilliók alatt mindenfelé fémlerakódások.)

Az utóbbi években egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy olvadóban van a permafroszt. A klímaváltozás és az erdőirtások kombinált hatására egyre melegszik a talaj az északi területeken, ami irtózatos mennyiségű higany felolvadásához vezet. Mivel a higany -38,83 °C-on olvad, azaz folyékony fémmé válik, és egyszerűen a gravitáció hatására képes a talajból a vizekbe, tengerekbe szivárogni.

Az élő vizekbe került nehézfémet az ott tanyázó mikrobák dimetil-higannyá, az egyik legerősebb ismert idegméreggé tudják alakítani. Ez nemcsak a tengeri halakat fogyasztó emberre veszélyes, hanem végig az egész táplálékláncon károkat tud okozni, mozgási zavarokat, születési rendellenességeket okozva a mérgezést elszenvedő élőlényekben és utódaikban, írja a Live Science.

Mivel a folyékony higany folyamatosan párolog is, a légkörbe jutva a világ bármely pontjára képes eljutni. A kutatók következő lépésben azt szeretnék modellezni, hogy a globális felmelegedés miképp hat a permafrosztból kiszabaduló higany elterjedésére. Mivel az egyenlítőtől északra lévő földterületek 24 százaléka permafroszt, a kilátások nem valami fényesek.