Sötét bőrű, kék szemű lehetett a britek őse

Sötét bőrű és kék szemű lehetett a britek őse egy új kutatás szerint, amely az eddigi legkorábbi brit ősemberlelet, a tízezer évvel ezelőtt a mai Nagy-Britannia területén élt Cheddar-ember maradványaiból nyert DNS-minta vizsgálatával jutott erre a megállapításra.

A Cheddar-ember maradványait, az eddigi legkorábbi brit teljes emberi csontvázat a Somerset grófságbeli Cheddar-szurdokban, a délnyugat-angliai Gough-barlang fedezték fel 1903-ban. A londoni Természettudományi Múzeum kutatóinak most sikerült DNS-mintát venni a fül melletti koponyaterületről, és a University College London (UCL) kutatóival együtt, a genetikai elemzés felhasználásával, elkészítették az ősember arcának rekonstrukcióját, írja az MTI a BBC híre alapján.

Az arcrekonstrukció azt mutatta, hogy a 150 centiméter magas, húszéves kora táján elhunyt Cheddar-ember sötét bőrű, kék szemű és sötét, göndör hajú volt. Ez a megjelenés jellemző volt a kőkorszakbeli Európában. Az eredmény azt az elméletet erősíti, hogy a világos bőrű modern európai ember csak később jelent meg és vált uralkodóvá a térségben. Az elemzés egyúttal értékes betekintést nyújt a legutóbbi jégkorszak után Nagy-Britannia területén letelepedett első emberekről.

A Cheddar-ember genetikai elemzését hamarosan egy tudományos folyóiratban is publikálják, emellett a brit Channel 4 tévécsatorna dokumentumfilmet is készít Az első brit, a 10 ezer éves ember titkai címmel.

A Cheddar-ember csontvázát Chris Stringer professszor, a londoni Természettudományi Múzeum vezető tudósa tanulmányozta az elmúlt 40 évben. A rekonstrukcióval kapcsolatban elmondta: néhány éve még el sem tudtak volna képzelni egy ilyen tudományosan megalapozott eredményt. A 10 ezer éves brit fejét egy dán művészpár, Alfons és Adrie Kennis, a paleontológiai modellkészítés specialistái alkották meg a genetikai vizsgálat és a rendelkezésre álló koponya alapján.

Az ősember koponyáján talált törések arra utalnak, hogy erőszakos halált halhatott. Azt nem lehet tudni, hogyan került a barlangba, lehetséges, hogy törzsének más tagjai fektették oda. A Cheddar-ember genomja arról árulkodik, hogy szoros rokonságban lehetett más mezolitikus egyedekkel, a nyugati vadászó-gyűjtögető emberekkel, akik maradványait Spanyolországban, Luxemburgban és Magyarországon találták meg.

A sápadt bőrszín mintegy 6 ezer éve érkezhetett meg Nagy-Britanniába a Közel-Keletről bevándorló emberekkel, akiknek világos volt a bőre és barna a szeme. A tudósok nem biztosak abban, hogy miért volt világos a bőre ezeknek a mezőgazdasággal foglalkozó embereknek. Köze lehetett hozzá, hogy gabonaalapú táplálkozásukban kevés volt a D-vitamin, ezért ezt a fontos tápanyagot a napfényből a bőrükön keresztül kellett felvenniük. Lehetséges persze, hogy más tényezők is közrejátszottak a bőr alacsony pigmentációjának kialakulásában az elmúlt tízezer évben, de a legtöbb tudós efelé a magyarázat felé hajlik, mondta el Mark Thomas genetikus professzor, az UCL tudósa.

A genetikai vizsgálat azt is kiderítette, hogy a Cheddar-ember felnőttként nem tudta megemészteni a tejet. Ez a képesség csak jóval később, a bronzkorban terjedt el.

A Cheddar-ember genetikai vizsgálatát már az 1990-es évek végén is megkísérelték, akkor Brian Sykes, az Oxfordi Egyetem néhai genetikusa vett mintát a maradvány zápfogaiból. Az ősi genetikai információt aztán összevetette a Cheddar faluban élő 20 ember DNS-ével és két egyezést is talált.

Nyitókép: Justin Tallis/AFP