Aksi és ivóvíz készül a tengervízből

A tengervíz tele van értékes anyagokkal, ezeket viszont elég nehéz kiválogatni, és a legelterjedtebb módszer, a fordított ozmózissal működő membránok használata nagyon energiaigényes. Ausztrál és amerikai kutatók kitaláltak egy új szűrőrendszert, és ez sokkal hatékonyabban állítja elő az ivóvizet, miközben az aksigyártás egyik legfontosabb alapanyagét, a lítiumot is összegyűjti.

Ennek az új módszernek az alapját a fém-szerves szerkezetek adják, és ezek arról híresek, hogy hatalmas a belső felületük, és egyetlen grammnyi anyag kihajtogatva elméletileg befedne a futballpályát. Az anyagot MOF, metal-organic framework néven ismeri a szakirodalom. A különleges struktúrájú anyagot használják metán vagy szén-dioxid tárolására, kémiai szenzorként, és anyagok szétválasztására.

Ahogy a tengervíz áthalad ezen a MOF-on, meghatározott ionokat tudnak kivenni belőle, így többek közt a tengervízben nagy mennyiségben megtalálható lítium is fennakad a rostán. Ez a Monash Egyetem, a CSIRO és a Texasi Egyetem kutatói által kifejlesztett módszer egyik fő előnye, hiszen az elektromos autóktól a telefonokig mindenféle eszköz akkumulátorához erre az alapanyagra van szükség. Ezt pedig most egy nem túl hatékony kémiai eljárással nyerik ki kőzetekből és sós oldatokból.

A módszer másik előnye, hogy a vizet elég átereszteni a MOF-on, ezért az eljárás sokkal energiahatékonyabb, mint a fordított ozmózisos módszer, amelynél nagy nyomáson kell átpréselni a vizet a membránon.