Leleplezték a vérszívó denevérek titkát

Tudósok tettek pontot a vámpírmesék végére, mégpedig azzal, hogy megfejtették a denevérek vérevéséhez szükséges biológiai feltételrendszert. Bár a legendákban már egy hegyes fog is elegendő a vérszíváshoz, egy élő szervezetnek ennél jóval többre van szüksége a vér elfogyasztásához. Kihívást jelent, hogy a vérben nagyon sok a fehérje (93 százalék), a szénhidrátok viszont csak egy százalékot tesznek ki, és nagyon kevés a vitamin. Viszont annál több benne a kórokozó.

A tudósok nem holmi Drakula-legendának eredtek a nyomába, hanem a valóságos vérszívó denevérek génjeit és bélflóráját elemezték. Mint kiderült, ebben nagyon különböznek a gyümölcs-, nektár- és rovarevő rokonaiktól - írja az MTI.

„Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a vérszíváshoz alkalmazkodott vámpírdenevérek genomja között. Ebben sok olyan gén található, amely azért alakult ki, hogy az állat képes legyen véren megélni” - mondta Marie Zepeda Mendoza, a Koppenhágai Egyetem kutatója.

A nemzetközi kutatócsoport a vérszopók genomjában több ugráló gént talált az immunválaszért, a vírusvédelemért, valamint a zsír- és vitamin-anyagcseréért felelős területeken. Ezek a dns-szakaszok megváltoztatják a genomban elfoglalt helyüket, és a tudósok szerint fontos szerepet játszottak a vérszopó denevérek különleges étrendjének evolúciójában.

A vérszopó denevérek mikrobiomja is teljesen eltér a gyümölcs- és húsevő rokonaikétól - írták a kutatók, akik szerint ez szintén szerepet játszhat az emésztésben, az immunrendszer működésében és az általános egészségi állapot alakulásában és a genommal párhuzamosan változott az evolúció során.

A közönséges vérszopó denevéren (Desmodus rotundus) kívül csak két emlősfaj él kizárólag véren. Éjjelente csapnak le a patásokra vagy más állatokra, időnként az emberre is. Az ütőérnél vágnak éles fogukkal a bőrbe és a kibuggyanó vércseppeket felszívják.