Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Megvan az Árpád-ház DNS-e, a kutató szerint a dinasztia nem finnugor eredetű

2018.02.21. 23:27
Csontmaradványaiból azonosították III. Béla magyar király genetikai profilját, ez pedig gyakorlatilag azt is jelenti, hogy megvan az Árpád-házi dinasztia DNS-e. Az Országos Onkológiai Intézet vezetésével működő nemzetközi kutatócsoport eredménye fontos és izgalmas, a kutatásvezető Magyar Időknek adott nyilatkozatában azonban elég szabadon értelmezi az adatokat. Mi ez az egész?

2013-ban kezdték feltárni a Mátyás-templomban lévő uralkodói sírokat, abban a reményben, hogy a maradványokból azonosíthatják az Árpád-házi dinasztia genetikai markereit is. Ez az elmúlt egy-két évtized genetikai forradalmának köszönhetően vált reális ambícióvá: ma ahhoz hasonló ütemben fejlődik a génszekvenálás technológiája, mint a számítógépek számítási kapacitása, és a kutatás is sokkal olcsóbb lett.

A maiak mellett ez óriási lehetőség a régészeti minták elemzésében is. Az ezzel foglalkozó archeogenetika ma rendkívül ígéretes tudományág, eredményei sokak szerint újraírhatnak több történettudományi tézist is. Az Árpád-háziak csontmaradványainak vizsgálatára kormányzati támogatást is adtak, a tudományos cél érdekében Erdő Péter bíboros is hozzájárult a Mátyás-templomban lévő sírok megbolygatásához.

Az eredeti nyugvóhely nem itt volt, hanem Székesfehérváron, ahol 15 magyar királyt, köztük Szent Istvánt, Könyves Kálmánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást temették el. A fehérvári bazilikát azonban a török korban teljesen lerombolták, a sírokat tönkretették. A XX. században a régészeknek ugyan sikerült 122 sírt feltárniuk (mint a nyolcvanas években kiderült, ezekben összesen 900 ember csontváza volt), de a királyok azonosítása nem volt lehetséges.

III. Béla és felesége, Chatillon Anna sírja azonban a török korban érintetlen maradt. A fehérvári templom padlója alatt rejtőző két, vörösmárványból készült koporsót 1848-ban fedezték fel, bennük egy férfi és egy nő csontváza volt uralkodói jelképekkel.

A később a Mátyás-templomba került uralkodói sír a genetikai elemzés szempontjából is különleges jelentőségű, hiszen erről biztosan tudható, hogy Árpád-házi uralkodó maradványait rejti. Igaz, azzal kapcsolatban, hogy melyik uralkodóét, nincs teljes konszenzus. Bár a történészek többsége valóban III. Bélaként azonosítja, felmerült, hogy Könyves Kálmán teste is lehet a sírban. A XIX. században ezt a lehetőséget csak azért zárták ki, mert a krónikák hagyománya szerint Kálmán púpos volt és sánta – ma már azonban inkább úgy gondolják, hogy a testi fogyatékosságot csak azért terjesztették Kálmánról, hogy ellenlábasai ezzel is dehonesztálják a király emlékét.

R1a-házi nagy királyaink

A Mátyás-templomban lévő királyi sír azonban ettől függetlenül egyedi; ezen kívül csak a Szent Jobb, Salamon király sírköve és a feltehetően I. Andrástól származó tihanyi csontok maradtak meg fizikailag a magyar királyokból. (A cikk megjelenése után egy olvasónk jelezte, hogy elfeledkeztünk Szent László király koponyaereklyéjéről, amiből a közelmúltban genetikai mintát is vettek, igaz, az a kiértékeléshez túl töredezett volt.) A mostani archeogenetikai vizsgálat legérdekesebb része ezért a Mátyás-templomban lévő királysír és a mellette lévő királynéi sír genetikai elemzéséről szólt, eleve azzal a céllal, hogy ebből azonosítani lehet az Árpád-ház genetikai típusát.

Ehhez a kulcs az Y-kromoszóma vizsgálata, ez ugyanis csak apai ágon öröklődik, vagyis – minimális változásoktól eltekintve – elvileg azonosnak kell lennie Álmos apai ágú őseitől Istvánon át a későbbi Árpád-háziakig (ez még akkor is így lenne, ha tényleg nem III. Béla, hanem a dinasztia egy másik uralkodója lenne a sírban).

R1a haplotípus elterjedtsége Eurázsiában
R1a haplotípus elterjedtsége Eurázsiában

Bár a régészeti minták genetikai elemzése sokkal nehezebb, mint a mai, úgynevezett recens mintáké, hiszen a sok évszázados csontmaradványokban a DNS általában sérült, abból csak rövidebb szakaszokat lehet azonosítani, a kutatók szerint ez most sikerült. A mintákat részben az Országos Onkológiai Intézetben, részben a nemzetközi mezőnyben is erősnek számító göttingeni laborban vizsgálták, és állításuk szerint az eredmény egyértelmű:

megtalálták az Árpád-házi dinasztia férfiágának Y-haplotípusát: az R1a haplotípust.

A kutatási eredmény először az Archaeological and Anthropological Sciences nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg, most pedig minderről a Magyar Időkben beszélt az Onkológiai Intézetet vezető Kásler Miklós. Az igazgató szerint „az eredmények megkérdőjelezhetetlenek”: egyértelmű, hogy sikeresen definiálták III. Béla király apai ági profilját, amely „hivatkozásként szolgálhat az Árpád-dinasztia további maradványainak és vitatott élő leszármazottainak azonosításához”.

Tudományos PR és nemzetkarakterológiai viharok

Ezután azonban a kutató a politikai napilapban meglepően erős kijelentést tesz. Kásler szerint az, hogy a királyi maradvány az R1a haplocsoportba tartozik,

„azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek”.

Ez már csak azért is meglepő, mert a nemzetközi folyóiratban megjelent tudományos publikációban Káslerék ilyesmiről egyáltalán nem beszéltek. Ott ilyen nagyívű víziókról nem volt szó, a finnugor-kérdés fel sem merült – ezt a belátást Kásler a jelek szerint csak a szakmán kívüli, laikus magyar közönségnek tartogatta.

III. Béla ábrázolása a Képes Krónikában
III. Béla ábrázolása a Képes Krónikában

Aki a cikkben idáig eljutott, feltehetően tudja, hogy a finnugor-kérdés ma is élénken megosztja a magyar közvéleményt, a tudományos tényekből és elméletekből pedig sokan szeretnek politikai és identitáskérdést csinálni. Akár kutatók is: ez lett a sorsa néhány hónappal ezelőtt a szegedi genetikusok eredményének is. Török Tiborék ugyancsak az országos sajtóban jelentették be forradalminak szánt eredményüket, mely szerint a honfoglalók a génminták alapján jelentős részben hun ivadékok voltak, magyarul pedig a Kárpát-medencében élő avarok beszélhettek, nem ők. A kijelentés nagy vihart kavart a magyar régészet, nyelvészet és a természettudományos segédtudományok környékén – ennek újabb hullámaival hamarosan mi is foglalkozni fogunk.

Akkor néhányan azt gondolták, hogy a szegedi genetikusok a nagyközönség felé játszva próbálnak figyelmet – és így talán további kutatási lehetőségeket – találni, túlinterpretálnak, nem törődve a szakmai terepen elvárt kötelező szakmai óvatossággal, módszertani megfontolásokkal, miközben ők úgy érezték, hogy a megcsontosodott szakma nem hajlandó befogadni a kívülről jövő új eredményeket.

Bármi, csak nem finnugor

Most valami hasonló juthat eszünkbe a genetikai mellett – talán félig akaratlanul – nyelvészeti kérdésekben is határozott állást foglaló Kásler Miklós onkológus megszólalása kapcsán is. Az alapvető probléma már a rövid idézetből is kiderülhet: Kásler úgy beszél, mintha az eurázsiai és a finnugor származás kizárná egymást – vagy finnugor, vagy eurázsiai génekről van szó. A valóságban értelemszerűen a finnugorok is eurázsiaiak – utóbbi földrajzi fogalomként akkora kategória, ami a mi környékünkön majdnem minden lehetséges leszármazást magában foglal.

Az ominózus R1a haplotípusra valóban mondható, hogy eurázsiai elterjedésű. Nem is meglepő, hogy az Árpád-házi uralkodóknál is ezt találták, hiszen korábbi kutatásokból tudható, hogy minden negyedik magyar embernek ez az Y haplotípusa. Ez Magyarországon a leggyakoribb férfiági leszármazási vonal, sőt, nem csak nálunk: szakpublikációjukban Káslerék maguk idézik azt az adatot, hogy az R1a a leggyakoribb haplotípus a szláv, a török, a dravida, az indoiráni és – kapaszkodjanak meg – a finnugor népességekben is.

Az R1a önmagában tehát annyira nem zárja ki a finnugor genetikai kapcsolatot, hogy a finnugoroknál is ez a legelterjedtebb.

Gének, nyelvek, identitások

Abba a bonyolult és manapság sokat vitatott problémába ezúttal nem nagyon mennénk bele, hogy lehet-e, és ha igen, milyen korlátozásokkal lehet bevonni nyelvészeti kategóriákat (mint a finnugor nyelvcsaládot) a genetikai elemzésekbe – talán csak annyit, hogy a legtöbb nyelvész szerint ez nem lehetséges, a nyelvhasználat független a biológiai leszármazástól, míg a genetikusok és a régészek körében ennél jóval megengedőbb az uralkodó álláspont; közülük sokan úgy gondolják, hogy legalábbis kiindulópontként érdemes genetikai eszközökkel is vizsgálni a nyelvi csoportok leszármazását.

Bőven lehetséges egyébként, hogy az Árpád-házi dinasztia olyan haplotípusba tartozik, amely ritka a finnugor, és mondjuk gyakori a türk népeknél, és ezt más szempontok figyelembe vételével lehet akár úgy is interpretálni, hogy a honfoglalók vezető rétege tényleg türk származású volt. Majd egyszer, ha lesz rá bizonyíték. Ez nem is lenne túl meglepő, hiszen a honfoglalók összetételével kapcsolatos kutatások eddig is azt mutatták, hogy a Kárpát-medencébe bejövő népességben volt egy masszív (a feltételezések szerint úgy 25-35 százaléknyi) „ázsiai” jellegű géneket hordozó réteg.

Zavar a legendás magyar termet körül

Ez fontos kérdés, bár teljesen független attól az álkérdéstől, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik-e (igen). Az Árpád-ház nem finnugor volta azonban itt egyrészt nagyon félrevivő megfogalmazás, ráadásul az eddig megjelentek alapján nincs alátámasztva. Ebből a szempontból az R1a önmagában semmit nem mond, ahhoz további, jobb felbontású genetikai kutatásokra lenne szükség, olyanokra, amelyek potenciálisan már az R1a haplotípuson belüli elágazásokat is képesek azonosítani.

Addig marad a kettős beszéd, ami némileg mást mond a tudományos közegben, és mást a politikai sajtóban. Utóbbira lehet még egy érdekes adalékot találni Kásler interjújában és saját szakpublikációjukban: azt a tényt, hogy a III. Bélaként azonosított tetem 190 centis volt (a magas termet visszatérő toposz egyébként az Árpád-házi uralkodók kapcsán), az angol nyelvű folyóiratban a kutatók azzal hozzák összefüggésbe, hogy Béla anyai ágon a kijevi Ruszból származott; ezzel szemben a Magyar Időkben ugyanezt már úgy interpretálják, hogy ez is megerősíti az Árpád-háziak (férfiági) nem finnugor eredetét.

„Az értékelés természetesen a történészek és a régészek feladata”

– mondta a továbbiakról a Magyar Időkben Kásler Miklós.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?