Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Magyar részvétellel: Először fogott csillagközi port ember a kezében

2018.02.26. 17:06
4,5 milliárd évnél idősebb csillagközi anyagot találtak egy meteoritban a kutatók. A világraszóló kutatásnak magyar vonatkozásai is vannak: a spektroszkópiás vizsgálatokat az MTA Wigner Fizikai kutatóközpont munkatársa, Gucsik Arnold végezte.

A csillagközi anyag egy 1996-ban, a Líbiai-sivatagban talált meteoritban, a Hypatia meteoritban volt, melyen most sikerült elvégezni a bizonyító vizsgálatokat. A Wigner Kutatóközpont oldala szerint:

Ez az első alkalom, hogy az ember csillagközi anyagot foghat a kezében.

Pontosítás szakértő olvasónk levele alapján: Mikroszkopikus szemcséket már régóta vizsgálnak vizsgálnak a kutatók, de a Hypatia lehet az első nagyméretű meteorit, ami a Naprendszeren kívülről származik.

A csillagközi por megtalálása azért is rendkívüli, mert az eddigi elméletek szerint a Naprendszer keletkezésekor az akkor jelen lévő por nagy része felhasználódott a bolygók, kisbolygók, és óriásbolygók keletkezésénél. A kutatók ezért eddig azt feltételezték, hogy nem sok csillagközi por maradhatott a Naprendszerünkben. Ezért is volt nagy dolog, amikor októberben a csillagászok felfedezték a 1I/2017 U1 (‘Oumuamua) kisbolygót. Ez volt az első olyan objektum, melyről tudták, hogy nem a Naprendszerből származik. Mint azonban mostanra kiderült, egyáltalán nem ez volt az első ilyen, amit megtaláltak; ekkor ugyanis már javában folytak annak a meteoritnak a vizsgálatai, amelyre 1996-ban bukkantak a Líbiai-sivatagban, ott, ahol a híres líbiai sivatagi üveg (ebből készült a Tutanhamon fáraó nyakláncában lévő skarabeusz) is megtalálható.

Tutanhamon nyaklánca
Tutanhamon nyaklánca

A „Hypatia stone”-t a technika fejlődésének köszönhetően az utóbbi években új módszerekkel, Raman-spektroszkópiával is meg tudták vizsgálni. Ezt az MTA intézetében dolgozó Gucsik Arnold végezte, és kimutatta, hogy a meteoritban található mikrogyémántok egy olyan „sokk metamorfózis” hatására jöttek létre, mely még a földi becsapódás előtt, szupernóva robbanásnál vagy két kozmikus test ütközésekor történhetett.

Hypatia stone
Hypatia stone

Ez a nyomáshullám indíthatta el egyúttal a világegyetemben a Föld felé azt a protoplanetáris anyagot, amely a meteoritban megtalálható. A „Hypatia stone” 4-5 ezer évvel ezelőtt esett a sivatagba, de az anyaga 4,5 milliárd évnél is régebben keletkezett. Ehhez hasonló anyagok használódtak fel a bolygók és holdak keletkezésekor is a Naprendszerben.

A spektroszkópiás vizsgálatot végző Gucsik Arnold az MTA asztroásványtannal foglalkozó földtudósa, de tavaly ősszel a NASA is beválasztotta a legkiválóbb kutatói (Distinguished Researchers) közé.

„Ez a protoplanetáris anyag, amit találtak ebben a meteoritban, nem csak azért fontos, mert az első csillagközi anyag, amit az ember a kezébe foghatott, de mesélhet arról is, hogy milyen folyamatok játszódtak le a Naprendszerben, annak keletkezésekor. Megmutathatja, hogyan játszódott le a kristálynövekedés a Naprendszerünk első évmillióiban, a bolygók keletkezésekor”

– mondta a kutató. A „Hypatia stone” meteorit vizsgálatairól a Geochemica et Cosmochimica Acta írt részletesen.

BSE képek a Hypatia kő metszeteiről
BSE képek a Hypatia kő metszeteiről