Csilla, Noémi
11 °C
28 °C

Magyar részvétellel: Először fogott csillagközi port ember a kezében

2018.02.26. 17:06
4,5 milliárd évnél idősebb csillagközi anyagot találtak egy meteoritban a kutatók. A világraszóló kutatásnak magyar vonatkozásai is vannak: a spektroszkópiás vizsgálatokat az MTA Wigner Fizikai kutatóközpont munkatársa, Gucsik Arnold végezte.

A csillagközi anyag egy 1996-ban, a Líbiai-sivatagban talált meteoritban, a Hypatia meteoritban volt, melyen most sikerült elvégezni a bizonyító vizsgálatokat. A Wigner Kutatóközpont oldala szerint:

Ez az első alkalom, hogy az ember csillagközi anyagot foghat a kezében.

Pontosítás szakértő olvasónk levele alapján: Mikroszkopikus szemcséket már régóta vizsgálnak vizsgálnak a kutatók, de a Hypatia lehet az első nagyméretű meteorit, ami a Naprendszeren kívülről származik.

A csillagközi por megtalálása azért is rendkívüli, mert az eddigi elméletek szerint a Naprendszer keletkezésekor az akkor jelen lévő por nagy része felhasználódott a bolygók, kisbolygók, és óriásbolygók keletkezésénél. A kutatók ezért eddig azt feltételezték, hogy nem sok csillagközi por maradhatott a Naprendszerünkben. Ezért is volt nagy dolog, amikor októberben a csillagászok felfedezték a 1I/2017 U1 (‘Oumuamua) kisbolygót. Ez volt az első olyan objektum, melyről tudták, hogy nem a Naprendszerből származik. Mint azonban mostanra kiderült, egyáltalán nem ez volt az első ilyen, amit megtaláltak; ekkor ugyanis már javában folytak annak a meteoritnak a vizsgálatai, amelyre 1996-ban bukkantak a Líbiai-sivatagban, ott, ahol a híres líbiai sivatagi üveg (ebből készült a Tutanhamon fáraó nyakláncában lévő skarabeusz) is megtalálható.

Tutanhamon nyaklánca
Tutanhamon nyaklánca

A „Hypatia stone”-t a technika fejlődésének köszönhetően az utóbbi években új módszerekkel, Raman-spektroszkópiával is meg tudták vizsgálni. Ezt az MTA intézetében dolgozó Gucsik Arnold végezte, és kimutatta, hogy a meteoritban található mikrogyémántok egy olyan „sokk metamorfózis” hatására jöttek létre, mely még a földi becsapódás előtt, szupernóva robbanásnál vagy két kozmikus test ütközésekor történhetett.

Hypatia stone
Hypatia stone

Ez a nyomáshullám indíthatta el egyúttal a világegyetemben a Föld felé azt a protoplanetáris anyagot, amely a meteoritban megtalálható. A „Hypatia stone” 4-5 ezer évvel ezelőtt esett a sivatagba, de az anyaga 4,5 milliárd évnél is régebben keletkezett. Ehhez hasonló anyagok használódtak fel a bolygók és holdak keletkezésekor is a Naprendszerben.

A spektroszkópiás vizsgálatot végző Gucsik Arnold az MTA asztroásványtannal foglalkozó földtudósa, de tavaly ősszel a NASA is beválasztotta a legkiválóbb kutatói (Distinguished Researchers) közé.

„Ez a protoplanetáris anyag, amit találtak ebben a meteoritban, nem csak azért fontos, mert az első csillagközi anyag, amit az ember a kezébe foghatott, de mesélhet arról is, hogy milyen folyamatok játszódtak le a Naprendszerben, annak keletkezésekor. Megmutathatja, hogyan játszódott le a kristálynövekedés a Naprendszerünk első évmillióiban, a bolygók keletkezésekor”

– mondta a kutató. A „Hypatia stone” meteorit vizsgálatairól a Geochemica et Cosmochimica Acta írt részletesen.

BSE képek a Hypatia kő metszeteiről
BSE képek a Hypatia kő metszeteiről