Legyen világosság! Megvannak az univerzum első csillagai
További Tudomány cikkek
-
Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek - Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
- És ön mennyit káromkodik a munkahelyén?
- Vulkánkitörések alakíthatták a Hold túloldalát
Fontos eredmény a kozmikus eredetkutatásban: egy nyugat-ausztráliai antenna megtalálta az eddig ismert legkorábbi csillagok bizonyítékát. A felfedezés szerint a nagy kozmikus sötétség legfeljebb 180 millió évig tartott. A most felfedezett csillagok lehettek az elsők, amik megvilágították a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után.
A nyugat-ausztrália Murchison Rádiócsillagász Obszervatórium rádióspektrométere alig felfoghatóan ősi, gyenge jeleket detektált: az észlelt hidrogéngáz a mai számítások szerint 13,8 milliárd éve bekövetkezett ősrobbanás után mindössze 180 millió éve kialakuló csillagokat jeleztek.
A Murchison Rádiócsillagász Obszervatórium antennái
Fotó: ska.gov.au
Ezeket a korai csillagokat közvetlenül még soha nem detektálták. Az elméleti modellek alapján körülbelül erre lehetett számítani, de empirikusan még soha nem észlelték ezeknek a valóban őscsillagoknak a jeleit. Idáig a legkorábbi detektált csillag az ősrobbanás után 400 millió évvel keletkezett.
A megfigyelések megerősítették a várakozásokat arról, hogy mikor keletkezhettek az első csillagok. Ezek a csillagok eltérőek lehettek a maiaktól, mert még az ősrobbanás után keletkezett ősi primitív gázból képződtek.
A gáz szinte teljesen hidrogénből és héliumból állt. Ezzel szemben szinte az összes későbbi csillag olyan gázból keletkezett, amelyeket a periódusos rendszer nehezebb elemei, mint a szén és az oxigén gazdagítottak. Az első csillagok nagyon nagy tömegűek lehettek, és rövid ideig éltek, színűk kékes lehetett
– idézi az MTI a Nature alapján Judd Bowmant, az Arizonai Állami Egyetem kozmológusát.
Magyarán itt azokról az első égitestekről van szó, amelyek még az univerzum ősanyagából születtek, hogy aztán éppen ezeknek az őscsilagoknak a keletkezésével és halálával jöjjenek létra azok a nehezebb elemek, amelyekből például a földszerű szilárd bolygók is állnak.
Tulajdonképpen ugyanemiatt olyan nehéz felfedezni ezeket az őscsillagokat. Az univerzumot az első félmilliárd évben semleges hidrogénatomok uralták, melyek elnyelik a fényt, így mondjuk a Hubble űrteleszkóppal ezeket nem lehet meglátni. Bowmanék ezért közvetett úton találták meg a jeleiket: a feltételezés szerint a kozmikus háttérsugárzás sajátosságaiból lehet következtetni ezeknek az őscsillagoknak a létére, az általuk kibocsátott ultraibolya sugárzás ugyanis megváltoztatta a körülöttük lévő hidrogéngáz tulajdonságait, ezzel a hidrogén elnyelte az ősrobbanás utánizzásából eredő háttér-rádióhullámokat, és lehetővé tette érzékelésüket.
A felfedezés nem jelenti azt, hogy egyes csillagok nem születhettek még korábban. A rádióhullámok jelezték azt is, hogy a világegyetem valószínűleg még hidegebb volt, mint korábban gondolták, alig valamivel az abszolút nulla fölött, mínusz 270 Celsius-fokos.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
