Izgalmas dolgok derültek ki a neandervölgyi emberről

Egészen fantasztikus dolgokra bukkantak német kutatók, mikor számítógépes szimulációk segítségével összehasonlították a neandervölgyiek koponyaizomzatát a heidelbergi és a modern emberével, kiderült ugyanis, hogy a neandervölgyi ember nagyon mély lélegzetvételre volt képes, harapása azonban nem volt olyan erőteljes, mint azt eddig hitték – írja az MTI.

A Royal Society biológiai kutatásokkal foglalkozó szaklapjában, a Proceedings B-ben megjelent tanulmány a neandervölgyi és a modern ember arcformájának jelentős különbségeire helyezte a hangsúlyt, a szimulációk pedig kimutatták, hogy a neandervölgyiek jóval több levegőt tudtak belélegezni, amitől

• egyrészt jobban bírták a hidegebb és/vagy a szárazabb időjárási viszonyokat,
• másrészt pedig több oxigént biztosított az izmoknak ami jól jött a rendszeres fizikai igénybevétel – mint például a vadászat – miatt.

A hideg időjáráshoz való alkalmazkodásra utal az is, hogy a számítógépes vizsgálatok szerint belélegzett levegő gyors felmelegítésének képességével is rendelkeztek, ami szintén hidegben jelent nagy segítséget.

Kiderült emellett az is, hogy ugyan a heidelbergi ember is több levegőt volt képes belélegezni, mint a modern ember, a neandervölgyiek még a közös őst is lekörözik, ugyanis kevesebb levegővétellel is jóval több levegőt lélegzett be.

Egy másik feltevés ugyanakkor nem nyert bizonyosságot, hiába volt ugyanis erőteljes állkapcsa, valamint viszonylag széles orrlyukai és orra a neandervölgyieknek, a számítógépes nyomásmodellek nem mutattak lényeges eltérést a harapásuk erősségében. 

A szakértők korábban úgy tartották, hogy a neandervölgyi különösen erősen harapott, mert a felnőttek minden elülső foga nagyon erőteljes elhasználtság jeleit mutatta.

Nyitókép: neandervölgyi ősemberek szerszámokat és fegyvereket készítenek (Prisma/UIG/Getty Images Hungary)