![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Egy globális katasztrófa miatt győztek a Földön a dinók
![shutterstock 669862390](https://kep.index.hu/1/0/1988/19888/198882/19888217_a0a288034eae4c1d8344c9986ac03ddb_wm.jpg)
További Tudomány cikkek
-
Az Eiffel-toronynál is nagyobb aszteroida tart a Föld felé, péntek 13-án lehet a találkozó
- Felszín alatti barlangot találtak a Holdon
- Nem mindegy, mit használunk a kutyánk szobatisztaságra neveléséhez
- Így csavarják el a szívünket a kutyusaink
- Veszélyben a férfiak termékenysége, és ebben is a mikroműanyag a ludas
A műanyagfigurákként reinkarnálódó dinók úgy kapcsolódnak össze a földi pályafutásuknak véget vető 65 millió évvel ezelőtti meteorbecsapódással az emberi tudatban, ahogy mi szeretnénk elkerülni, hogy olajfúrótornyokkal és a leolvadó globális hűtőszekrénnyel maradjunk meg egy közös rajzlapon. Arról viszont, hogy hogy lepték el a földet a teljes ökoszisztémákat uraló őshüllők, már sokkal kevesebbet szoktak tudni.
Egy új kutatás éppen ezzel foglalkozik, és azt mutatja be, hogy a dinóknak nem csak a kipusztulása, de az elszaporodásuk is egy tömeges kihalási krízisnek köszönhető, 232 millió évvel ezelőtt. A Nature Communications-ben megjelent tanulmány olasz és angol szerzői azt vizsgálják, miért tudhattak hirtelen tömegével megjelenni a dinoszauruszok a szárazföldön.
![](https://media.springernature.com/m685/springer-static/image/art%3A10.1038%2Fs41467-018-03996-1/MediaObjects/41467_2018_3996_Fig3_HTML.jpg)
Bár a dinók már korábban, a triász időszak kezdetén megjelentek, az első 13 millió évben a fennmaradt fosszíliák szerint még elég ritkák voltak. Ezután azonban, 232 millió éve tötént valami. A kormeghatározás szempontjából alaposan vizsgált Dolomitokban például nagyon sok dinoszaurusz lábnyom és csont maradt meg az ezt követő időszakból, míg előzetesen ezek teljesen hiányoznak. Hasonló a helyzet Dél-Amerikában is – úgy tűnik a világ különböző részein (ebben az időszakban még egyetlen kontinens, a Pangea volt a Földön) geológiai léptékkel egyszerre, viszonylag rövid időn belül terjedtek el a szárazföldet gyorsan meghódító óriáshüllők.
A tanulmány szerzői azt is tudni vélik, hogy mihez érdemes ezt kötni. Éppen ekkor, 230 millió éve volt a földtörténet egyik nagy tömeges kihalási eseménye, a Karni időszak nedves időszaka. Ekkor relatíve rövid időn, egymillió éven belül négyszer váltotta egymást a csapadékos és a száraz klíma. A radikális klímaváltozás oka a mai Kanadában, Alaszkában történt óriási vulkánkitörések, és az ezek miatt a légkörbe és az óceánba kerülő sok széndioxid, a következménye pedig a tömeges fajkihalás.
Ezzel azonban megnyílt a terep a dinoszauruszok előtt, melyek ezután 165 millió évig domináltak a Földön, mielőtt nekik is eljött a végzetük. Mások szerencsésebbek voltak, ugyanekkor, a 230 millió évvel ezelőtti tragédiák után terjedhettek el a krokodilok, a gyíkok, a teknősök, sőt: az emlősök is.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)