Igazságot a füvesembernek!

Március 15-én a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki Szabó Györgyöt, akit a fél ország Gyuri bácsi, a bükki füvesember néven ismer, és elképesztően népszerű – csak a Facebookon százezres nagyságrendű követőtábora van. Elég nehéz ma a magyar nyelvű közösségi médiában úgy navigálni, hogy az ember ne fusson bele egy-egy „A füvesember tanácsai mindenféle betegségre” típusú cikkbe, vagy éppen egy olyanba, amiben ezeket a tanácsokat cáfolják orvosok, mondván, nem olyan jó ötlet az agydaganatot petróleumos masszírozással kezelni. Ezt a füvesember rajongói általában annyival intézik el, hogy gyógyszermaffia.

Szépen illusztrálja a jelenséget az, ami a kitüntetés után történt: a Zoom.hu-n Boldogkői Zsolt, a szegedi egyetem biológusprofesszora szedte szét szakmai alapon a füvesember tanácsait, amire az alternatív medicina kamuhíroldalai ilyen szalagcímekkel reagáltak:

A kommentelők pedig így (és ez nem tendenciózus válogatás, hanem a Facebook által előre sorolt topkommentek néhány oldalról):

Most jön a csavar: megkerestük Gyuri bácsit, aki azt mondta (pontosabban nem ő, hanem a lánya, aki a szavait tolmácsolta), hogy

„Emiatt nagyon el van keseredve, mindig kéri, hogy vegyük le az internetről a butaságokat, amiket neki tulajdonítanak, csak néz nagyokat, mikor felolvasom neki, miket adnak a szájába. Már fordultunk ügyvédhez ezek miatt, ilyenkor felszólító levelet szoktunk küldeni, hogy vegyék le a nevét, és ez általában elég, nem kell bírósághoz fordulni. Ha egyáltalán rábukkanunk. Néha még olyan oldalakon is megjelenik a neve, terméke, amik után a rendőrség nyomoz. Sajnálatos, hogy egy jó szándékú, hiteles ember nevét sározzák be ezek a személyek” – vázolta a helyzetet Lopes-Szabó Zsuzsanna.

Ez így együtt egy nagyon fura szimbiózis képét festi fel:

• Vannak a kamuoldalak, amik Gyuri bácsi nevével visszaélve hülyeségeket terjesztenek.
• Ő próbál ez ellen fellépni, de a gyakorlatban látszik, hogy kevés eredménnyel.
• Viszont az így szerzett népszerűség elég jól kamatozik.

De ki az a Gyuri bácsi?

A most 90 éves Szabó György a nyugdíjazása után kezdett a gyógynövényekkel foglalkozni a családi hagyomány alapján (a nagymamája füvesasszony volt), előtte a miskolci Unió Áfésznál volt kereskedelmi felügyelő. Az Egészségügyi Továbbképző Intézetben szerzett fitoterapeuta képesítést, tehát papírja is van arról, hogy ért a gyógynövényekhez. Családi vállalkozásban kezdett gyógyteákat forgalmazni a kilencvenes évek végén, eleinte nem sok sikerrel, két cége, a Füvészmester Kft. és a Herba Gyémántjai Kft. is felszámolás áldozata lett.

Az áttörést 2008 körül hozta meg a Diabess gyógytea, annak ellenére, hogy csúnya botránnyal indított: cukorbetegség kezelésére ajánlotta, pedig ilyesmit csak gyógyszerként engedélyezett és klinikai vizsgálatokon átesett termékekkel szabad. Az már-már vicces volt, hogy a címkéje szerint cukorbetegeknek ajánlott tea tájékoztató papírján az apró betűs részben azt írta, hogy a fogyasztása cukorbetegeknek nem ajánlott.

Az üggyel annak idején az Index fogyasztóvédelmi blogja, a Tékozló Homár foglalkozott többször is (1, 2, 3, 4), végül a fogyasztók megtévesztése miatt OGYI-vizsgálat lett a dologból, ami a jelek szerint happy enddel végződött, mert a tea – kicsit óvatosabban fogalmazott szövegekkel – máig kapható Gyuri bácsiék boltjaiban. Merthogy az üzlet időközben eléggé felfutott, ma már egy webshop és három mintabolt teríti a füvesember gyógyteáit, vagy ötvenfélét.

Az öregúr tényleg tüneményes, bár szellemileg ilyen friss lennék majd én is 90 éves koromban – de ezzel együtt valójában csak egy reklámfigura,

aki előadásokat tart meg a médiában szerepel, és néha összevissza beszél. Az egész bizniszt igazából a lánya építette fel és futtatja. Ez egy nagyüzem, egy gyár, százmilliós üzlet, szó nincs arról, hogy az erdőben szedegeti a bácsi a virágot, és abból lesz a gyógytea. Az évszázados bükki hagyomány is csak mese, a 2000-es években költözött ide a család Miskolcról” – mondta egy névtelenséget kérő, de a gyógyteabizniszre közelről rálátó forrásunk.

A százmilliós üzlettel egyébként nem is túloz. A Gyuri bácsi teáit forgalmazó online és hagyományos boltok mögött három cég áll, a Györgytea, a Pharmaherb és a Diabess Kft., mindhárom Lopes-Szabó Zsuzsanna nevén, és a Céginfóban hozzáférhető legutóbbi éves pénzügyi jelentéseik összesen 843 millió forintos forgalmat és 210 millió forint adózás előtti nyereséget mutatnak. Ennek tükrében kissé visszásnak tűnhet, hogy közösségi felajánlásokat kérnek Gyuri bácsi gyógynövényes kertjének gondozására – de alapvetően azzal nincs semmi baj, ha valaki ügyes marketinggel sok pénzt keres. Baj azzal van, ha közben mellékesen emberek egészsége megy tönkre a szakszerűtlen tanácsok miatt.

Hogy is volt azzal a szilvalekvárral?

Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, megkértük Gyuri bácsit, hogy a legnagyobb viharokat kavart állítólagos tanácsai közül tisztázza, mi az amit tényleg ő mondott, és mit költött hozzá az online folklór félreértésből vagy tudatosan, a lájkszivattyú felpörgetése céljával. A tanácsok ellenőrzésére dr. Csupor Dezsőt, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság gyógynövény szakosztályának elnökét kértük meg (akit egyébként maga Gyuri bácsi is kiváló szakértőnek tart), illetve egy elismert természetgyógyászt, aki csak név nélkül vállalta a válaszokat, arra hivatkozva, hogy „nem hiányzik neki a népharag”. Lássuk mire jutottak!

Amit az internet szerint Gyuri bácsi mond: „Agydaganat kezelésére ajánlott minden nap egyszerű petróleummal, amit háztartási boltokban lehet kapni, a nyaki ütőereket bekenni és belemasszírozni napjában többször.”

Amit Gyuri bácsi valójában mond: „Volt egy diagnosztizált melanóma a halántékomon, amivel nem mentem kemóra, hanem magam kezeltem. A petróleumot is kipróbáltam, végül nem az segített. Agydaganatot SOHA nem említettem a petróleum kapcsán.”

Amit a szakértő mond: „Ez teljes agyrém, a félreértés ősforrása az lehet, hogy bizonyos bőrproblémákra régóta használnak petróleumzselét, vagy magyarul vazelint.”

Amit az internet szerint Gyuri bácsi mond: „A parlagfű az egyik leghasznosabb gyógynövényünk. Gyógyítja az emésztési problémákat, a rákot, sejtvédő hatású.”

Amit Gyuri bácsi valójában mond: „A parlagfűről sem senki nem tudja, mit gyógyít, vagy hogy gyógyít-e egyáltalán. Véleményem szerint lehetséges, hogy nem üldözni, hanem használni kéne ezt a növényt, mert előfordulhat, hogy van gyógyhatása.”

Amit a szakértő mond: „Érdemes megvizsgálni, mire lehet jó ez a növény, és tanulmányozni azt is, mik lehetnek a veszélyei. Mindez azonban nem azzal kezdődik, hogy elkezdjük megenni, gyógyászati céllal alkalmazni. Főleg nem ötletszerűen, halálos betegségekre, miközben törvényileg kötelező az irtása, mert minden nyáron egymillió allergiás életét teszi pokollá.”

Amit az internet szerint Gyuri bácsi mond: „A szilvalekvár csodálatos erejű rákgyógyszer. Erdélyben – cukor nélküli – szilvalekvárral gyógyítják a nők a mellrákot, melyet tanulmányoztak magyar kutatók is, és igazolták a hitelességét."

Amit Gyuri bácsi valójában mond: „A pécsi orvosi egyetem kutatói jártak Erdélyben felkutatni a népi gyógyászat még létező foszlányait. Érdekességként említették, hogy régen az asszonyok mindenféle dagadásra szilvalekvárt kentek, még a mellükre is. Imádom a szilvát minden formájában, nyersen, aszalva és lekvárként, és tudom, hogy sötét gyümölcsként tele van antioxidánssal, tehát van gyógyhatása. Ezért ajánlom a fogyasztását.”

Amit a szakértő mond: „A szilvalekvár finom és egészséges, talán lehet rákmegelőző hatása, de erre sincs meggyőző adat a szakirodalomban. Egy daganatra szilvalekvárt kenni abszolút hatástalan és felesleges.”

Amit az internet szerint Gyuri bácsi mond: „A diólevél a szem működését segíti, hivatalosan is ki van mutatva, csak bele kell dörzsölni féldecinyi diólevelet. Nagyon jó látásjavító és szemfenéktisztító.”

Amit Gyuri bácsi valójában mond: „A diólevelet nem szembe kell dörzsölni, hanem a szemhéjat kell vele benedvesíteni. Szembe ne kerüljön, mert csíp. A diólevél számos egyéb jó tulajdonsága mellett tágítja és tisztítja az ereket, tehát van jó hatása a látásra.”

Amit a szakértő mond: „A szem vérkeringésének fokozása a szemhéjon keresztül megoldhatatlannak tűnik. Egyáltalán: a szem melyik részének vérkeringését szeretnénk fokozni? És ha sikerülne is, mi történne? Sajnos a látás javítása pusztán a vérkeringés fokozásával nem érhető el. A diólevélről ilyen jellegű hatását egyébként sem a népi gyógyászatban, sem a bizonyítékokon alapuló gyógyászatban nem dokumentálták.”

Ebből egyrészt jól látszik, hogyan torzul az információ, míg a közösségi médiában terjedésre optimalizált tartalom lesz belőle, de az is, hogy pár esetben már az alapanyaggal is probléma van, és a füvesember valódi tanácsai sem egészen megalapozottak. Gyuri bácsi azt mondja, csak abban bízzunk, ami az ő szájából hangzik el, vagy az ő weboldalán szerepel. Csakhogy az oldalán elég könnyű beleszaladni például ilyesmibe:

Tisztításra a Csalánleveles teakeveréket javasoljuk, ami méregtelenít, lúgosít, felfrissíti a szervezetet, és tisztítja a vért és a legfontosabb szerveket.

A méregtelenítés és a lúgosítás a két legnagyobb kamu az alternatív gyógyászatban, bármilyen szer vagy kúra, amit ilyen hatással hirdetnek, minimum gyanús. Csupor Dezső szerint „a növényi étrend lúgosítja a vizeletet, a sok húst tartalmazó étrend esetén a vizelet savassá válhat. Szerencsére a vér pH-ja alapvetően változatlan. Ha nem így lenne, egy kiadósabb lakoma halálhoz vezethetne: vegetariánusoknál a lúgosodás, húsevőknél a savasodás miatt. A csalánlevélnek egyébként vizelethajtó hatása van, speciális méregtelenítő hatás nem várható tőle.”

Gyuri bácsi előadásain sűrűn hangzanak el olyasmik, amik talán jó szándékúak, de könnyen félreérthetők, felelőtlenek, vagy egyenesen arra mutatnak, hogy a füvesember nem igazán tudja, mit beszél.  A szilvalekváros sztoriban például a füvesember a Magyar Epidemiológia tudományos szakfolyóiratra szokott hivatkozni mint az állítólagos rákgyógyító hatás tudományos megerősítése – csakhogy az a bizonyos cikk kemopreventív, vagyis rákot megelőző hatásokról szól (és mellékesen a szilva mellett szerepel benne a borsó, a cékla, a fekete áfonya, a fokhagyma, a paprika, a petrezselyem, a sárgarépa és a sütőtök is).

90 éves, nyilván ért hozzá

A YouTube telis-tele van Gyuri bácsi előadásairól vagy tévészerepléseiről készült felvételekkel. Ami ezekből rögtön látszik, hogy nyolcvanon túl is láthatóan jó erőben van, összeszedetten beszél, és simán végigáll egy másfél órás előadást. Ezt sokan önmagában elő bizonyítéknak látják a tanácsai és a termékei hatásosságára.

De ne felejtsük el, hogy a 72 éves Donald Trump is elképesztően energikus, napi két-három óra alvással tolja a világ legstresszesebb melóját, és láthatóan élvezi is, miközben mekis gyorskaján és kólán él, és a golfozásnál intenzívebb edzésre sosem volt hajlandó – mégsem mondanánk, hogy ő az élő bizonyíték arra, hogy milyen egészséges ez az életmód.

Gyuri bácsi minden előadásában és nyilvános megszólalásában elmondja, hogy a gyógyteák nem helyettesítik az orvost, a gyógyítás, a betegségek diagnosztizálása az orvosok dolga, ha valakinek baja van, menjen orvoshoz, kövesse az utasításait, ne hagyja abba önkényesen a gyógyszer szedését. Ez csodálatos, és minden alternatív gyógyító előtt példaként kellene állnia.

Csakhogy az értékét a porig rombolja, amikor pár perc múlva a füvesember már arról beszél, hogy ő egyébként a saját esetében felülbírálta az orvost, és parlagfűvel gyógyította meg a saját bőrrákját, meg galajteával a nyelvrákot, meg körömvirággal a szájrákot. De nem csak növényekkel kapcsolatban mond ilyeneket, ezen a videón például az Iscador nevű gyógyszert ajánlja a közönségének, mondván, „ez gyógyítja a rákot... mindenféle rákot”.

Az Iscador egy Magyarországon nem törzskönyvezett és hivatalosan nem engedélyezett szer, amit néhány európai országban valóban használnak hagyományos rákkezelések mellett, kiegészítő kúraként. Erről így kijelentő módban közölni, hogy mindenféle rákot gyógyít, óriási felelőtlenség.

De akad olyan is, amikor teljes tudományellenes üzemmódra kapcsol, és azt mondja, a gyógyszergyárak direkt olyan készítményeket dobnak piacra, amiknek sok a mellékhatásuk, ellenben a gyógynövényeknek nincsenek mellékhatásaik, mert „a mérgező növényben lévő drog is egy növényi életnek egy része, tehát az az emberi szervezetre a mérgező növényből káros lenne, de a növény még él tőle, nem csinál kárt a növényben.” És igen, ennek a mondatnak valóban se füle, se farka. Amivel el is érkeztünk a fő problémához: a füvesember jó tanácsai sok esetben teljesen értelmezhetetlen és logikátlan alapokra épülnek.

Gyuri bácsi sokszor elmondja, és nekünk is megerősítette, hogy abban látja a gyógynövények előnyét a gyógyszerekkel szemben, hogy:

• A gyógynövényeknek nincsenek mellékhatásaik, míg a gyógyszereknek a mesterséges vivőanyagok miatt vannak.
• A gyógynövényekhez nem lehet hozzászokni.
• A gyógynövényeket nem lehet túladagolni, mert a szervezet csak azt hasznosítja belőlük, ami kell neki, a többit kidobja.

Szakértőink – és a józan ész – szerint azonban ezeknek az alapelvek abszolút hamisak. Természetesen bármilyen hatóanyagnak lehetnek mellékhatásai, teljesen függetlenül attól, hogy az teában, tinktúrában, injekciós tűben vagy kapszulában van, ez magától az anyagtól függ (a gyógyszerek vivőanyagai pedig általában ártalmatlan, természetes vegyületek szoktak lenni: tejcukor, répacukor, keményítő és hasonlók).

Ugyanez igaz a hozzászokásra is, és mindkettőre jó példák a növényi alapú, úgynevezett antranoid típusú hashajtók. Az pedig, hogy a gyógynövényeket pusztán a növény mivoltuk miatt nem lehet túladagolni, különösen veszélyes tévhit, gondoljunk csak a régen fájdalomcsillapításra használt mákteára, aminek az a legismertebb túladagolási tünete, hogy az ember meghal.

Gyógyszerlobbi forever

Ma az orvostudománynak egyszerre két, egymással merőben ellentétes problémával kell szembenéznie. 100 felírt gyógyszerből átlagosan 30-50 esetben ki sem váltja a páciens a receptet, és csak 20-35 százalék azoknak az aránya, akik az orvos utasításai szerint veszik be a gyógyszert. Emiatt naponta 500 ember hal meg csak Európában a statisztikák szerint.

És ezzel párhuzamosan az is súlyos probléma, hogy rengeteg gyógyszert meg feleslegesen szedünk be, csak úgy magunktól. A füvesember ténykedése utóbbi esetben pozitív irányba hat, de előbbiben – bármennyiszer is mondja el, hogy egyébként bízzunk az orvosban – sajnos mindenképpen negatívan. A rá hivatkozó lájkvadász kamuoldalak pedig egyértelműen károsak és veszélyesek.

„Gyuri bácsi sokat tett azért, hogy a gyógynövényhasználat újra divatba jöjjön. Az a tapasztalat, amivel ő rendelkezik, sokak számára hiteles és a gyakorlatban is hasznos. A népi gyógynövényhasználat képviselőjeként a tapasztalaton alapuló tudást képviseli, ami önmagában nagy érték, de a modern gyógyászatban ezt a tudást a kísérletes módon és humán vizsgálatokban szerzett információk is kiegészítik. Olyan célokra alkalmazunk növényeket, amelyekkel kapcsolatban vannak klinikai bizonyítékok. Súlyosabb kórképek esetén – és különösen olyan esetben, amikor a gyógyhatás elmaradása komoly egészségi károkat okozhat – nincs helye a terápiában olyan növényeknek, amelyeknek hatását nem dokumentálták objektív módszerekkel” – mondja dr. Csupor Dezső, de a füvesember Orbán Viktort és Justin Biebert megszégyenítően fanatikus rajongótáborának nyilván erre is csak annyi lesz az ellenérve, hogy gyógyszerlobbi.

Gyuri bácsi lovagkeresztjével kapcsolatban megkérdeztük az Emmit, hogy a kitüntetés odaítélésekor egyáltalán tudtak-e a füvesember szakmailag megalapozatlan és potenciálisan veszélyes tevékenységeiről, és mi a véleményük róla. A minisztérium többszöri megkeresésünkre sem reagált.

Borítókép: Gyuri bácsi, bükkszentkereszti füvesember a Duna Televízió Család-Barát Magazin című műsorában. Fotó: Zih Zsolt / MTI.