Megfejtették, hogy élik túl a telet a kővé dermedt békák

Az urea vagy karbamid, a szervezetből a vizelettel kiválasztódó anyag újrahasznosítása tartja életben az apró békát a hosszú hibernált állapot alatt. A karbamid védi a sejteket és a szöveteket, amikor a kétéltű szíve, agya és vérárama leáll – írja az MTI.

Az Alaszkában élő erdei békák azért képesek erre, mert bélrendszerük speciális baktériumai újrahasznosítják a karbamidot. Vannak, akik a békavizeletet lényegében fagyállónak tekintik, de Jon Costanzo, az ohiói Miami Egyetem zoológusa ezzel nem ért egyet:

Szemük fehér, bőrük fagyos, olyanok, mint egy darab kő. Ha embert látnánk ilyen állapotban, halottnak neveznénk. Ahogy azonban a levegő melegszik, a kis békák újraélednek

– magyarázta.

Más állatok sem pisilnek a téli álom, vagyis a hibernáció idején, ám az emlősök nem dermednek kővé, mint a békák, sőt február közepén, amikor még tart a tél, felébrednek.

Costanzo és kollégái megvizsgálták a béka belében élő baktériumflórát. Sok olyat találtak, amelyik több olyan állatban is él, amelyek szintén téli álmot alszanak. Egy baktérium azonban nincs meg a feléledt, újra aktív békákban, csak a fagyottakban. Ez a pszeudomonász, amely a hidegben tenyészik.

Nem volt könnyű kideríteni, mi történik a békák szervezetében. Már a begyűjtésük is akadályokba ütközött, mert bőrük a talaj és a levelek színét utánozza.A vizsgálat úgy folyt, hogy aktív időszakukban gyűjtötték be a kis kétéltűeket, majd ellenőrzött körülmények között gyakorlatilag megfagyasztották őket.