Atlantiszi földrajz: magyar vulkanológusok rekonstruálták a katasztrófa valószínű szigetét

További Tudomány cikkek

Nemzetközi kutatócsapat, benne magyar tudósok rekonstruálták Szantorini 3600 évvel ezelőtt vulkánkitörésben megsemmisült belső szigetének méretét és korát. Feltételezések szerint ez a katasztrófa jelenhetett meg Atlantisz legendás történetében.

Hogy Atlantisz Platón által is részletesen megírt mítoszának volt-e, és ha volt, mennyi valóságalapja volt, azóta is erősen vitatott. Azok a régészek mindenesetre, akik megtörtént geológiai katasztrófát feltételeznek a háttérben, gyakran Szantorinit tartják a legesélyesebb Altantisz-jelöltnek. A szépséges hajdani Kalliszté vagy Thíra (ezek a sziget korábbi nevei) mai formája egy 3500 évvel ezelőtti hatalmas vulkáni robbanásnak köszönhető, mely berobbantotta a sziget közepét, hatalmas kalderát alakítva ki. A minószi civilizáció csúcspontján bekövetkezett kitörés és a cunami okozhatta a minószi kultúra pusztulását, és így elképzelhető, hogy neki köszönhetjük Atlantisz legendáját is.

Egy magyar tudósokat is felsorakoztató nemzetközi kutatócsapat már hat éve dolgozik azon, hogy rekonstruálja, milyen földrajzi viszonyok voltak a szigeten a 3600 évvel ezelőtti nagy kitörés előtt. A szakemberek sokáig azt gondolták, hogy a kitörés előtt egységes sziget feküdt a mai Szantorini helyén. Ezt azonban a mostani kutatások megcáfolták – eredményeik pénteken jelentek meg a Nature-ben.

Grafika: Scientific Reports

Erről a kutatócsapat egyik magyar tagja, Karátson Dávid vulkanológus mesélt az MTI-nek. Az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének vezetője francia, görög, német és angol tudósokkal dolgozott együtt, és sikerült megállapítaniuk, hogy már a minószi kitörést megelőzően is létezett egy, a maihoz hasonló kisebb belső, vagyis kalderaöböl Szantorinin. Sőt, nem csak az öböl volt meg 3600 évvel ezelőtt, hanem a mai Kameni-szigetek helyén egy korábbi belső sziget is, az ún. Pre-Kameni.

Ez az ősi sziget a minószi kitörésben teljesen megsemmisült és elsüllyedt, de most sziszifuszi munkával sikerült megbecsülni a méretét, radiometrikus módszerrel pedig a sziget életkorát is: a minószi kitöréskor kb. 20 ezer éves lehetett. Mivel a minószi előtti utolsó nagy, Cape Riva névvel illetett vulkánkitörés úgy 22 ezer éve következett be, úgy tűnik, hogy Pre-Kameni azt követően kezdett növekedni.

A kirobbant vulkáni tufaanyagban, mint a mákos tésztában a mákszemek, megtalálhatóak és fotóstatisztikai, valamint geokémiai eljárással elkülöníthetőek a felrobbant egykori sziget alkotó anyagának maradványai is

– mondta Karátson Dávid.

Santorini mai és rekonstruált kitörés előtti formája a belső szigettel.

Grafika: Scientific Reports

A ma ismert Kameni-szigetek kialakulása csak a robbanást követően kezdődött el, miután a sziget képét átrajzoló katasztrófa véget vetett a krétai központú minószi kultúrának, és teljesen elpusztította a Szantorini szigetén fekvő késő bronzkori várost, Akrotirit is, amelyet Pompeiihez hasonlóan konzervált a több tucat méter vastag vulkáni hamu.