Fokváros jövőre halasztotta az apokalipszist
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A dél-afrikai Fokvárosban jövő évre tolták a nulladik napot, vagyis azt a dátumot, amikor gyakorlatilag elfogy a víz a városban, és milliók vízellátása válik kérdésessé – írja a Quartz.
Ívóvízért állnak sorban emberek Fokvárosban 2018. január 19-én. A több éve tartó aszály és az éghajlatváltozás miatt súlyos vízhiánnyal küzdő Fokvárosnak körülbelül három hónapra elegendőek a víztartalékai, ha nem sikerül széles körben rávenni a lakosságot a vízzel való takarékoskodásra, akkor április 22-én elzárják a vízcsapokat, mivel nem marad víz a tározókban. Amennyiben ez megtörténik, Fokváros lesz a világon az első nagyváros, ami kifogy az ivóvízből.
Fotó: Nic Bothma / MTI / EPA
Az agglomerációval együtt négymillió lakosú Fokvárost ugyanis emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság sújtja, ami miatt az első olyan igazán nagy város lehet a világon, ahol a vízhiány miatt hosszabb időre elzárják a csapokat. Ez azt jelentené, hogy a létfontosságú intézményeket leszámítva fejadagrendszer alapján osztanának vizet a lakosoknak. A város vezetése már hónapok óta komoly korlátozásokkal igyekszik menteni a menthetőt. A katasztrófa közeli helyzetről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A fokvárosi vízóra folyamatosan jelzi, mikor várható a nulladik nap eljövetele, és a visszaszámláló hosszú hónapokon át vészesen közeledett ehhez, de aztán február végén javult a helyzet, és júliusra tolták a dátumot. Most ezt módosították újra, és már nem is konkrét dátumot jelez, csak annyit, hogy jelen állás szerint valamikor 2019-ben várható a nulladik nap elérkezése.
A számláló a természetes párolgást és az emberi – városi, mezőgazdasági – vízhasználatot is figyelembe veszi, és a mostani enyhülés is mindkét tényező együttes hatásának köszönhető. Egyrészt az utóbbi időben az időjárás is megkönyörült a fokvárosiakon, és sok eső esett, másrészt a fejenkénti napi 50 literes vízkorlátozás is segített a vízfogyasztás visszafogásában. A mostani fejlemények hatására a szigorú korlátozás is enyhülésnek indulhat, ami viszont újabb eszkalációhoz vezethet.
A válság pontos okáról máig nincs konszenzus, feltehetően a klímaváltozás, a rossz infrastrukturális tervezés és hibás politikai döntések is közrejátszottak benne. Az egyik fő tényező az lehet, hogy a város víztározó kapacitása nem tartotta a lépést a népességnövekedéssel: 1995 és 2018 között a lakosságszám 2,4 millióról 4,3 millióra nőtt, ami 79 százalékos gyarapodás, miközben csak egyetlen új víztározó nyílt (2009-ben), mindössze 15 százalékkal növelve a vízkapacitást.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
