Gyógyít? Igen, de nem mindent.

Mi a mindfulness és miért vált népszerűvé?

A mindfulness szót többféleképpen fordítják magyar nyelvre, a leggyakoribb változatok a tudatos jelenlét, éber figyelem, éber tudatosság, vagy egyszerűen csak tudatosság. A szó egy olyan tudati minőséget takar, melyet a buddhista hagyományban meditációs gyakorlatokkal alapoznak meg. (Hasonló meditációs gyakorlatok más hagyományokban is fellelhetőek.)

Az első mindfulness alapú módszert (MBSR - Mindfulness Based Stress Reduction azaz Tudatos Jelenlét Alapú Stresszcsökkentés) egy amerikai mikrobiológus professzor, Dr. Jon Kabat-Zinn dolgozta ki a Massachussetts-i Egyetem Orvosi Karán. A módszer különlegességét az adja, hogy meditációs gyakorlatok képezik az alapot (azaz „mindfulness-based”), melyet a modern nyugati gyógyászatból vett elméleti tudásanyag és egyszerű jóga gyakorlatok egészítenek ki. Ezt az összetett, gyakorlatokon alapuló, de elméletet is tartalmazó programot 8 hetes tanfolyam formájában oktatják. Eleinte olyan krónikus fájdalomban szenvedők részére ajánlották, akiknek a tüneteit a konvencionális orvoslás nem tudta megszüntetni. Mivel enyhített a tüneteiken, és javította az életminőségüket, a program hamar kedveltté vált a betegek körében, és később a kutatások is alátámasztották az MBSR hatásosságát.

Egyre növekvő népszerűsége és elismertsége miatt mintaként szolgált számos további módszer kidolgozásához. Ennek köszönhetően az elmúlt 2 évtizedben gombamód elszaporodtak a mindfulness alapú módszerek, és napjainkban már nem csak az egészségügyben, hanem a társadalom egyéb területein - mint pl. oktatásban, sportban, a munkahelyeken - is alkalmazzák őket. A világszerte megmutatkozó népszerűséget számos tényezőre vezethetjük vissza, ilyen például a tudomány és a meditáció gyakorlásának ötvözése, a meditáció gyakorlásának vallási tanításoktól mentes, szekuláris jellege, mely így szélesebb tömegek számára válhat elérhetővé, illetve a legismertebb módszerek (MBSR, MBCT) kutatásokkal alátámasztott, bizonyítottan hatásos („evidence based”) volta.

A felfokozott népszerűségnek persze megmutatkoznak az árnyoldalai is. Speciális problémákat vet fel az is, hogy a mindfulness programok a tudomány és a meditációs hagyomány közös metszetéből, az emberi tudás egy határterületéről érkeznek. Az újdonság varázsa viszont nem csak népszerűséget és érdeklődést válthat ki, hanem bizalmatlanságot is kelthet. Mind a tudomány, mind a hagyományos közösségek egyes képviselői gyanúsan méregetik, és időnként megalapozott, máskor pedig megalapozatlan kritikával illetik az új „szerzeményeket” és azok művelőit. Valószínűleg hasonló helyzetben voltak azok az úttörők is, akik először vegyítették a porrá őrölt gabonát és a vizet. Kijelenthetjük, hogy az erjedés ezen a területen már beindult, egyes cipók már kisültek és finomnak bizonyultak, más cipók lehet, hogy nem sikerülnek olyan jól. Azt még korai lenne megmondani, hogy mindez mennyire alakítja majd át a fizikai, lelki és szellemi egészségünkhöz fűződő viszonyunkat, de néhány programmal már biztosan bővült a rendelkezésünkre álló megbízható, tudományosan is igazolt módszerek kínálata.

Gyógyít? Igen. De nem mindent.

Számtalan kutatás és metaanalízis (azonos témára irányuló kutatások átfogó vizsgálata) igazolja, hogy a tudatos jelenlét gyakorlása pozitív hatással van például visszatérő depresszió, szorongásos zavarok, fájdalomtünetek és onkológiai betegségek esetén. A változásnak számos különböző indikátora van (a szubjektív tünetbeszámolóktól az agyműködésen át a génexpresszióig). Az ezzel kapcsolatos bizonyítékok bemutatására itt nincs lehetőség, az érdeklődök az American Mindfulness Research Association oldalán, illetve az egyre bővülő, magyar nyelvű szakirodalomból tájékozódhatnak.

Az MBSR mellett a másik legismertebb módszer, az MBCT (Mindfulness Based Cognitive Therapy azaz Tudatos Jelenlét Alapú Kognitív Terápia) bemutatására érdemes még pár mondatot szentelni. Ezt a programot oxfordi, cambridge-i és torontói professzorok közösen dolgozták ki, mintaként a fentebb már említett MBSR módszer szolgált. Az Oxfordi Egyetem Pszichiátria Tanszékén belül működő Oxford Mindfulness Center professzorai által végzett kiváló színvonalú kutatások szerint az MBCT a depresszió kiújulásának megelőzése terén (három vagy annál több relapszus esetén) legalább olyan hatékony, mint az antidepresszívumok (hangulatjavítók).

Mivel az MBCT bizonyítottan hatásos módszer, ezért a brit egészségügyi rendszer depresszió kiújulásának megelőzése céljából ajánlja és támogatja. Ez több szempontból is fontos hír. A WHO jelentése szerint a világ népességének több mint 4 százaléka küzd depresszióval, és ez a szám folyamatosan emelkedik. (Hazánkban még ennél is kedvezőtlenebb a helyzet e téren. A depresszió ráadásul hajlamos a kiújulásra, és minél több depressziós periódusa volt valakinek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy újra depresszióba esik majd. (A kiújulás megakadályozásában tud hatékony segítséget nyújtani az MBCT.)

Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése alapján 2030-ra a depresszió kezelésére, gyógyítására kiadott költségek fogják legjobban leterhelni az egészségügyet. Különleges a módszer abban a tekintetben, hogy egy szelíd, meditáció, jóga és kognitív gyakorlatokon alapuló módszerrel alternatívát kínálhatunk az antidepresszívumok használatának a depresszióba történő visszaesés megakadályozására. Ráadásul mindezt csoportos tanfolyami formában képes nyújtani, ami drága egyéni terápiákhoz viszonyítva költségkímélőbb megoldás lehet.

Brit példa

Az MBCT sikerére alapozva 2015-ben a brit parlament Mindfulness munkacsoportja összpárti támogatással egy 50 oldalas jelentést készített el. (Csak gondoljunk bele, hogy Magyarországon milyen ügy mögé lehetne az összes parlamenti párt támogatását megszerezni.) Az egy éves előkészítő munka során számos nemzetközi szaktekintélyt hallgattak meg, és a szakértő véleményeket figyelembe véve készítették el a jelentést. A „Mindful Nation” (Tudatos Nemzet) jelentés 4 területen javasolja a mindfulness módszerek elterjesztését: 1) egészségügy 2) oktatás 3) munkahelyek 4) igazságszolgáltatás (büntetésvégrehajtás).

Az egészségügy területén az MBCT program mögött álló bizonyítékokat meggyőzőnek és impresszívnek találták, és azt tűzték ki célul, hogy minél több rászoruló számára (nem csak depresszióban, de krónikus fájdalomban, daganatos betegségben, irritábilis bél szindrómában szenvedők részére is) legyen elérhető a módszer.

Mindfulness az Iskolákban Projekt (Mindfulness in Schools Project) keretében diákok számára kidolgozott „.b” programra vonatkozó kutatásokat ígéretesnek találták, de felhívták a figyelmet, hogy ezen a területen további kutatások szükségesek. Ennek érdekében már 2015-ben részben állami támogatással, részben magánalapítványi finanszírozással egy olyan 5 éves (plusz 2 é v utánkövetés) kutatási programot indítottak el, melyben a tervek szerint több mint 70 iskola több mint 7000 diákja vesz részt. A kutatási projektet az Oxford Mindfulness Center professzorai vezetik, és egyéb vizsgálati módszerek mellett MRI képalkotó eljárással az agyműködésre gyakorolt hatást is vizsgálják.

A munkahelyek vonatkozásában a jelentés felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen a felfokozott érdeklődés következtében megjelenő szereplők motivációjával kapcsolatban komoly aggályok merülnek fel. „Nagyszámú tanácsadó cég bukkant fel a semmiből és kínál mindfulness programokat, de ezek közül soknak csak kevés, vagy éppen semmilyen tapasztalata vagy képzettsége sincs erre vonatkozóan, ezzel párhuzamosan hiányzik egy olyan elfogadott szakmai listázási rendszer, mely segítene a vállalatoknak a potenciális szolgáltatók értékelésében.” Ez a probléma világszerte megfigyelhető, Magyarországon is sorra alakulnak a „Mindfulness Consulting” cégek, úgy, hogy a tanácsadók mindfulness irányú képzettségére vonatkozóan nagyon kevés vagy semmilyen információ nem áll rendelkezésre. A riport kifejti, hogy ez a folyamat vezetett a legerősebb kritikákhoz, melyeket az USA-ban összefoglaló módon McMindfulness névvel illettek. A jelentés szerint ezen a területen még további kutatásokra, illetve a jó gyakorlatok tisztázására van szükség.

Csodaszer? Nem.

A mindfulnesszel kapcsolatos felfokozott érdeklődésnek lehetnek hátrányai. A csodavárás, illetve a gyors stresszoldó technikává egyszerűsítés („McMindfulness”) valóban kerülendő. A nagy lelkesedésből fakadóan egyesek túlzó kijelentéseket hangoztatnak a mindfulness módszerekkel kapcsolatban, előfordulhatnak gyengébb minőségű kutatások, illetve egyre újabb és újabb területekre is próbálják adaptálni a mindfulness módszereket, melyek nem mindig hozzák a kívánt eredményeket. Ezek a folyamatok időnként mindfulness vonatkozású „ördögűzésre” is alapot szolgáltatnak.

Példaképpen, amikor egy kutatás kimutatja, hogy a mindfulness proszocialitásra vonatkozó pozitív hatása elenyésző mértékű, akkor ebből téves következtetés levonni azt, hogy jobb tévét nézni, mint mindfulness-t gyakorolni. Az valóban igaz, hogy fontos lenne tovább javítani a területen folytatott kutatások minőségét: egyre több olyan aktív kontrollos vizsgálatra lenne szükség, ahol a mindfulness-alapú beavatkozás hatását más beavatkozás hatékonyságával vetik össze. A mindfulness-kutatás területe mindezekkel együtt jól példázza a bizonyítékalapú gyógyítás működését. Képviselői nyitottak az újabb empirikus bizonyítékokra, és ezek alapján képesek módosítani az elméleteket és a gyakorlatot (szemben az áltudományos megközelítésekkel, ahol hiányzik ez az önreflexió és változás).

Valós problémát jelentenek a képzetlen mindfulness-„oktatók”. Nagy-Britanniában, az USA-ban, illetve számos más országban a professzionális mindfulness tanárképző szervezetek a mindfulness tanítás, tanárképzés és szupervízió helyes gyakorlatára vonatkozó irányelveket, vagy más néven gyakorlati útmutatókat („Good Practice Guidelines”) dolgoztak ki. Emellett a nemzeti szakmai szervezetek regisztrációs listát vezetnek a megfelelő képzettséggel rendelkező mindfulness tanárokról. A gyakorlati útmutatók és a regisztrált tanárok listája segíti a tájékozódást e területen és hozzájárul ennek a szakterületnek a tisztulásához.

A tavaly megalakult Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület követi a brit szakmai irányelveket. Az egyesület honlapján az érdeklődők elolvashatják a mindfulness tanárokra és tanárképzésre vonatkozó gyakorlati útmutatókat, és megtalálhatják a magyarországi regisztrált mindfulness tanárok listáját. Az egyesület az ország egyetemein (ELTE, Semmelweiss, Szeged, Debrecen) a helyi pszichológia tanszékekkel, illetve pszichiátriai klinikákkal közös szervezésben ismeretterjesztő előadássorozatot valósít meg, idén nyáron pedig nemzetközi és hazai szaktekintélyek, valamint elismert, nagy tiszteletnek örvendő, kontemplatív tanítók (buddhista, keresztény, jóga, mindfulness) meghívásával nemzetközi konferenciát szervez „Tudomány és Meditáció” címmel. 150 évvel ezelőtt még csodabogárnak számított, ha valaki futott vagy egyéb sportot űzött rendszeresen. Ma már mindenki tudja és elismeri, hogy a rendszeres testmozgásnak pozitív hatása van a fizikai egészségre. A tudomány és a meditáció gyakorlásának integrálása még hosszú folyamatnak ígérkezik, de lehet, hogy pár évtized múlva ugyanilyen evidencia lesz, hogy a meditáció rendszeres gyakorlása pozitív hatást gyakorol a lelki és szellemi egészségünkre.