Most már tuti, hogy gejzírek vannak a Jupiter holdján

A csillagászok régóta sejtik, hogy a Jupiter negyedik legnagyobb holdját, az Európát borító jégkéreg alatt sós óceán terül el. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA hétfői sajtótájékoztatóján újabb bizonyítékokat mutattak be arról, hogy a jégkéreg alól gejzírek törnek elő.

Korábban a NASA kétszer is beszámolt arról, hogy a Hubble űrteleszkóp által 2012-ben készített felvételeken észlelhetők a gejzírkitörések. A mostani, új bizonyítékot, amelyről a kutatók a Nature Astronomy tudományos folyóiratban számoltak be, a NASA Galileo űrszondája szolgáltatta, amikor a szonda az Európé közelében haladt el 1997. december 16-án. A Galileo 21 éves adatait új, fejlett számítógépes modellek segítségével vizsgálták meg, és azt állapították meg, hogy a mágneses mezőre vonatkozó adatokban észlelhető elhajlást az okozta, hogy a szonda keresztezte egy vízkitörés útját.

A Galileo 1989-ben indult küldetésére, hogy tanulmányozza naprendszerünk legnagyobb bolygóját és körülötte keringő több tucatnyi holdját. A szonda 1995-ben állt orbitális pályára a gázóriás körül. Küldetését a tervek szerint 2003-ban a bolygó atmoszférájába csapódva fejezte be. A Galileo hazaküldött adataiból már akkor arra következtettek, hogy az Európa felszíne alatt folyékony óceán húzódik.

A szakemberek most újra megvizsgálták a hold mágneses terének és plazmahullámainak változásait, és ezek alapján derült ki, hogy az Európa felszínét 200 kilométerre megközelítő űrszonda nagy valószínűséggel áthaladt egy gőzcsóván. "Az eredmények erős, független bizonyítékai az Európán lévő gejzíreknek" – írták a nagy felbontású magnetométer kiugró ionizációs szintet mutató adataira hivatkozva. A Galileo egy másik műszere, a plazmahullám spektrométer (Plasma Wave Spectrometer – PWS) adatainak újbóli elemzése ugyancsak alátámasztotta a kutatók feltételezését, a minderre ráhúzott, újonnan kifejlesztett 3d-modell pedig a Hubble által szolgáltatott adatokkal egészítette ki a gejzírekről alkotott új képet.

Mivel a tudósok azt feltételezik, hogy az Európa több kilométeres jégkérge alatt meleg, folyékony víz van, a NASA szerint az Európa a legesélyesebb jelölt az élet kutatására a Naprendszerben. A korábbi megfigyelések új megerősítése növeli annak reményét, hogy az Európán egy szonda az élet jeleire bukkanhat. A mostani kutatási eredmények segíthetnek majd az Európára induló missziók, a NASA Europa Clippere és az ESA Jupiter Icy Moons Explorer-szondája tervezésében. Ezek a szondák a 2020-as évek végén, a 2030-as évek elején érkeznének a Jupiterhez, de a mostani eredmények fényében elképzelhető, hogy az Icy Moons Explorer nem valósul meg, ugyanis ha egy szondának le kéne fúrnia ahhoz, hogy elérje a vízréteget, az roppant költséges vállalkozás lenne ahhoz képest, mintha csak a kitörő gejzír párájából gyűjthetne mintát, és úgy állapíthatná meg összetételét, mint azt tenné az Europa Clipper.