Az a helyzet, hogy magasról teszünk a természetvédelemre
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Használható fegyver-e a kínai Halálcsillag? - Megőrülhetett a Balti-tenger magányos delfinje?
- Vészhelyzeti csúcstalálkozót hívtak össze a kutatók, katasztrofális tengerszint-emelkedésre figyelmeztetnek
- Kiderült, az állva végzett irodai munka semmivel sem egészségesebb, mint ha ülve dolgozunk
- Horror vagy médiahack az első fejátültetés?
A természetvédelmi területek harmadát veszélyezteti az emberi tevékenység. A területvédelem többnyire nem éri el a célját. Hatmillió négyzetkilométernyi erdőség, park és természetvédelmi terület van veszélyben az olyan emberi tevékenységek miatt, mint a bányászat, a fakitermelés vagy a gazdálkodás. A természetvédelmi területek kijelölése hamar megtörténik, de a terület védelmének finanszírozása és a védelem biztosítása már elmarad.
– írja egy, a Science-ben megjelent új tanulmány. A szerzők arra akarták fölhívni a figyelmet, hogy ezen a hatmillió négyzetkilométeren az emberi tevékenység károsítja a védeni kívánt természetet.
A természeti örökség védelmezése a védett zónák létrehozásával környezetvédelmi sikertörténet volt. Mióta az országok zöme 1992-ben ratifikálta a biológiai sokféleség védelméről szóló konvenciót (CBD), a védett területek nagysága megduplázódott. Ma a Föld szárazföldi térségének 15 százaléka és óceánjainak 8 százaléka élvez védettséget. De a kutatók szerint
a védett területek jó része csak papíron élvez védelmet: továbbra is megkötés nélkül folynak rajtuk útépítések, energetikai bővítések vagy városépítések.
James Watson, az ausztráliai Queensland Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője szerint egy ország sem viselkedik helyesen ebben a kérdésben. A leggazdagabbak is engedik, hogy nehézipar működjön a védett zónákban.
azok az országok sem vigyáznak a természetvédelmi területeikre, amelyeknek meglennének a forrásaik, illetve a védelemre szoruló biodiverzitásuk. Ilyen például az Egyesült Államok vagy Ausztrália, ahol sok természetvédelmi területen folyik bányászat, fakitermelés és legeltetés.
A kutatásban megvizsgálták a csaknem 55 ezer védett területen folyó emberi tevékenységet, amelyek az egyes térségekben élő fajokra veszélyesek lehettek.
A védett területek egyharmadán érezhető az emberi tevékenység káros hatása, főleg Ázsia, Európa és Afrika sűrűn lakott vidékein. Az elemzett térségeknek csupán 10 százaléka mentes az emberi hatástól: a magasan fekvő orosz és kanadai szárazföldi területek.
Watson úgy látja, hogy egyes országok önmaguk legádázabb ellenségei. A világ legnagyobb része csatlakozott a biodiverzitást őrző konvencióhoz, de az egyes országoknak maguknak kellene megóvnia a területükön lévő természeti értékeket. Mivel ezeket senki nem koordinálja, nincs általános szabály, amit követni kéne. A tudományos kutatókra hárul a feladat, hogy szembesítse az országokat a tényekkel, és rámutasson, hogy cselekedniük kell a természet védelmében.
A természeti örökség védelme ügyében kifutunk az időből, kihalási válságba kerültünk: a következő 50 évben a fajok 30 százaléka eltűnhet a bolygóról, ha nem vigyázunk megfelelően a természeti kincseinkre.
– mondta Watson.
(MTI | Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
