Mocskos szemétlerakó lett a Mount Everestből

Ugye, milyen idegesítők azok a turisták, akik a világ elszigetelt részein keresik az érintetlen-romlatlan természetközeli életet, aztán jól felháborodnak, amikor a helyszínen egy csomó szuvenírárusba és Lonely Planetet szorongató turistákba botlanak? Hát nincs ez másként a világ legmagasabb hegycsúcsával, ahová az ember legfeljebb dacból akar eljutni, mint például Sir Edmund Hillary (aki elsőként mászta meg a hegyet), vagy Klein Dávid (aki sohasem).

De hát nincs is miért odamenni – gondolhatnánk –, hiszen a Mount Everest magas, lejt, csúszik, hideg, fullaszt, macerás, fagyaszt, csákány, serpa, oxigén, fehér és hó, hogy csak néhány okot mondjunk, amiért megéri inkább otthon maradni, vagy elmenni Brazíliába. De mégis vannak, akik odamennek, hogy megmásszák, és függetlenül attól, hogy sikerül-e nekik,

A kereskedelmi hegymászás évek óta temérdek bevételhez juttatja a Mount Everestet. A kőgazdag hegymászók szívesen kifizetik a feljutás költségeit, de környezetvédelmi hozzájárulást nem fizetnek. Pedig sok szemetet hagynak hátra: fluoreszkáló sátrakat, kiürült gáztartályokat, illetve emberi ürüléket – tökéletes állapotban megőrizve az utókornak és az arra járóknak.

Idén több mint 600 hegymászó kísérli meg a feljutást a csúcsra, de ez a hulladék mennyiségén is érződik. Egy serpa, aki 18 alkalommal mászta meg a Mount Everestet, elkeserítőnek nevezte a látványt; mint mondta, a hegymászók több tonna hulladékot hagynak maguk mögött.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a globális felmelegedés miatt megolvadtak a gleccserek, visszahúzódott a jeges hótakaró, és előbukkant minden szemét, amit a turisták az elmúlt 65 évben szétszórtak.

A nepáli kormány öt évvel ezelőtt 4000 dollár letétet fizettetett minden hegymászócsoporttal, amit csak akkor kaphatnak vissza, ha fejeként legalább 8 kilogramm hulladékot magukkal hoznak. A Himalája tibeti oldalán ugyanennyi szemetet kell visszavinni; minden kilogrammnyi mulasztásért 100 dollár büntetés jár.

(Phys.org)