![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Ha van élet a Földön kívül, az az Európén lehet
A NASA új vezető kutatója szerint a Jupiter Európé nevű holdján van a legnagyobb esély az életre.
Ha összetett életet keresünk, szerintem a legnagyobb eséllyel az Európén találhatjuk meg.
– mondta James Green az ENSZ Világűrirodájának bécsi konferenciáján.
Az Európét jégkéreg borítja, alatta óceán húzódik. Ebben valószínűleg kétszer annyi víz van, mint a Földön. A jégben kialakuló vetődések révén nemcsak gejzírek, hanem vízből és vízgőzből álló falak is kilövellnek. A 4,5 milliárd éves Európa jégkérge a földi lemeztektonikához hasonlóan mozog.
![NASA/JPL-Caltech/SETI Institute](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2038/20382/203823/20382391_f971e88b863571c48ff5e74b1205f400_wm.jpg)
Úgy véljük, hogy a vízen kívül az élet minden alapelemét birtokolja, sok ideje volt és ezért remek esélyek vannak arra, hogy élet alakult ki rajta - nemcsak az élet egyszerű, hanem összetett formái is.
– mondta Green a a bécsi Természettudományi Múzeumban, diákok előtt tartott előadásán.
Green szerint ahhoz, hogy életet keressenek az Európén, landolni kell a felszínén, a holdjárónak le kell másznia az egyik jéghasadékon, hogy elérje a vizet, és a víz és jég határán kell életere utaló nyomok után kutatnia. Az Antarktisszal kapcsolatos ismereteink alapján feltételezhető, hogy éppen az ilyen zónák kedveznek az élet kialakulásának. Mivel a Jupiter világos infravörös fényben világít, elképzelhető, hogy az óceánban létező élet megtanulta érzékelni a jégkérgen áttörő fényt.
Az Európé feltérképezése még a kezdeteknél jár. A NASA a 2020-as évek elejére tervezi a Clipper nevű missziója indítását a Jupiter-holdra.
A Jupiter körberepülésekor a szonda tucatnyi alkalommal fog elszállni az Európé előtt. Eközben nagy felbontású kamerájával megfigyeli a felszínt és lehetséges leszállóhelyeket keres. A vízkitörések felett elemzi a kilökődő anyag összetételét, és a radarjával meghatározza a jég vastagságát. Az első holdjáró körülbelül a 2030-as években juthat el az Európé jege alá.
(MTI / NASA)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)