Valter
16 °C
31 °C

Kilazuló csavarok miatt késik a szupertávcső indítása

2018.06.28. 12:11

Közel tízmilliárd dollárt - 2700 milliárd forintot - elköltött a NASA a világ legnagyobb és legerősebb űrteleszkópjának fejlesztésére, de a szupertávcsövet egyszerűen képtelenek felvinni az űrbe. Megint módosítani kellett a felbocsátás dátumát, így a James Webb űrtávcső (JWST) leghamarabb 2021. március 30-án indulhat el a végleges helyére - írja az MTI.

Az űrteleszkóp munkálatait felülvizsgáló testület technikai kihívásokra hivatkozva javasolta a fellövés ismételt elhalasztását. Mint kiderült, egészen elképesztő emberi hibák történtek: tesztelések során kilazultak csavarok, emellett néhány hardvert át kell helyezni rajta, és olyan anyagot használtak tisztításra, ami végérvényesen tönkretett alkatrészeket, és azokat ki kellett cserélni. A Popular Science azt írja, a vizsgálat szerint 600 millió dollár plusz költséget okoztak csak az emberi hibák.  

A NASA csalódott a halasztás miatt, de Thomas Zurbuchen, az űrhivatal vezető munkatársa szerint megéri várni az űrtávcsőre, mert óriási lehetőségek rejlenek benne, látványos tudományos előrelépésekben lesz kulcsfontosságú szerepe.

A kutatók már a Hubble űrtávcső 1990-es elindításakor elkezdték tervezni a következő lépést. Az annak idején még Next Generation Space Telescope néven emlegetett James Webb űrtávcső hivatalos engedélyezése előtt a projekt költségeit 1 milliárd és 3,5 milliárd dollár közé becsülték, és 2007-2011 közöttre tervezték az obszervatórium fellövését, ami egy kissé optimistának bizonyult.

Hét évvel ezelőtt, 2011-ben aztán az egész missziót újragondolták és 2018 októberére tűzték ki a kilövés dátumát, 8,8 milliárd dollárban maximalizálva az összköltségeket. Az új terveket azonban megint módosítani kellett, először 2019 tavaszára, majd 2020 májusára és végül 2021 elejére napolva a fellövést.

A felügyelőbizottság szerint 80 százalék a esélye annak, hogy betartják az új határidőt, de ha újabb akadályok lépnek fel, akkor a projektet még egyszer felülvizsgálják.

Az újrakalkulált költségek túllépnek az Egyesült Államok kongresszusa által megszabott korlátot, a politikusok 2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál, ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. Mindez azt jelenti, hogy a NASA-nak most ismét engedélyeztetnie kell a missziót a Kongresszussal. Nem valószínű, hogy a politikusok elvetik a projektet, de az űrkutatási hivatal biztosan számíthat néhány kritikus megjegyzésre.

A James Webb elkészültét 2016 novemberében tették közzé. John C. Mather, a Webb-program Nobel-díjas tudósa akkor azt mondta, az új űrtávcső az űrkutatás teljesen új területét fogja megnyitni, „mivel ez a teleszkóp jóval hatékonyabb lesz, mint a nagy Hubble-űrtávcső”.

A NASA programjában részt vesz az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség is.

A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a világűr objektumait, és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.

Az infravörös tartományban működő csillagászati műhold szeme képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem őskorába kalauzol el.

Az eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett életre utalhatnak.

(MTI)