Olivér
5 °C
8 °C

Ismeretlen baktériumot találtak az erdélyi Szent Anna-tóban

2018.07.03. 14:43

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az ELTE mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium közösségének vizsgálata során új baktériumfajt izoláltak, és írtak le Rhizobium aquaticum néven.

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tónál. Az ökológiai mérnök szakos hallgatók dr. Máthé István oktató vezetésével eddig 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján. Ezek közül több baktérium törzs a tudomány számára eddig ismeretlen új faj képviselője.

A új baktériumfaj felfedezését Felföldi Tamás mikrobiológus irányította, az eredményeket rangos tudományos folyóiratban közölték. A baktérium a Rhizobium aquaticum latin nevet kapta. A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek, főként a növények gyökérzónájában, csak néhány faj került elő vizes környezetből. Az „aquaticum” azaz „vízi eredetű” fajnév arra utal, hogy és ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját.

A Rhizobium fajok jó része növényekkel (főképpen hüvelyesekkel – bab, szója, lucerna, lóhere, ilyesmi) alakítanak ki szimbiotikus kapcsolatot: képesek megkötni és ammóniává alakítani a nitrogént, segítve a növények nitrogénnel való ellátását. Ez egyébként egész hasonló mechanizmus, mint a műtrágyagyártásé: a marosvásárhelyi vegyi üzemben ipari folyamatok révén kötik meg/alakítják át a légköri nitrogént ammóniává, amelyből aztán műtrágyát állítanak elő.

A legtöbb fajtársától eltérően a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérjebontó képességgel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgásában, a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában.

A DNS vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közösségéről elmondhatjuk, hogy nagyon változatos, fajgazdag. Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője („faja”) van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új „baktériumfajhoz” tartozik

– mondta dr. Máthé István, a Sapientia mikrobiológus oktatója.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?