Palkovicsnak elfogadhatatlan az MTA alternatívája
További Tudomány cikkek
- Ennél nem talál jobb ingyenes gyógyszert
- Hosszú Covid-szindróma állhat a krónikus fáradtság hátterében
- Íme a pók, amellyel nem szívesen találkozunk az otthonunkban
- Rusvai Miklós szerint világjárvánnyá is válhat a majomhimlő
- Új felfedezést tettek a perui régészek, egy uralkodónő tróntermét találhatták meg
A Magyar Tudományos Akadémia szerdán hozta nyilvánosságra saját alternatíváját a minisztérium tervével szemben. A két kompromisszumos javaslat célja, hogy legalább egy évet nyerjenek, ami alatt rendesen le lehet tárgyalni a kérdést, lényegében pedig azt akarják megakadályozni, hogy átcsoportosítsák a forrásaik jelentős részét az Innovációs Minisztériumhoz, hogy ott aztán a kormány döntse el, milyen kutatási területeket részesítenek előnyben. Bár attól elviekben nem zárkóznak el, hogy a kormány kijelöljön prioritási területeket, ahhoz ragaszkodnak, hogy ilyesmire a kormány plusz forrásokat adjon, és ne
az MTA kutatóintézeteinek alapfinanszírozásából vegyen el a számára kedves célokra.
Ezt azonban most Palkovics (aki miniszteri posztja mellett maga is akadémikus) teljesen visszautasítja.
Az általuk javasolt két megoldás nem elfogadható
–nyilatkozza a miniszter a Magyar Hírlapban, a kérdésre pedig, hogy akkor minden marad-e a kormány elképzelései szerint, megerősíti a tervet, hogy továbbra is azt tervezik, hogy a parlament elfogadja a költségvetési törvényt, benne az MTA-t érintő alapvető változásokkal.
Palkovics fő érve, hogy a társadalom érdekét szolgáló célokra kell fordítani a közpénzeket, ezt pedig a kormány akarja eldönteni. A miniszter szerint sehol a világon nem része a tudományos autonómiának, hogy „majd mi eldöntjük, hogy mit akarunk kutatni”.
Palkovics az MTA függetlenségét védő tiltakozásokat is sérelmezi. Kóka János 2005-ös MTA elleni támadásával összehasonlítva (az SZDSZ-es miniszter akkor az akadémiai kutatóintézeteknek ment neki) arról beszél, hogy az MTA mostani vezetése mennyivel konfrontatívabb:
Annak idején az Akadémia elnöke a miniszterrel leült a Friderikusz mostban, hogy elbeszélgessenek ezekről a kérdésekről, most tüntetések szerveződnek és fenyegető nyilatkozatok hangzanak el.
A Magyar Hírlap rákérdezett a miniszternél a magyar kutatástámogatási rendszert idáig irányító NKFI helyzetére is, miután szintén a napokban ugyancsak kiderült, hogy ott hiába döntöttek már támogatandó projektekről, mégsem hirdetnek eredményt, amíg ezeket Palkovics nem engedélyezi. Ezt a miniszter az NKFI-t idáig vezető Pálinkás József menesztésével indokolja (a volt MTA-vezetőt, a magyar tudománypolitika eddigi erős emberét, úgy tudni, Palkovics távolíttatta el, a tét a jelentős innovációs pénzek feletti döntés), és bár hozzáteszi, hogy miután meglesz az utód, változatlan formában foják kihirdetni az eredményeket (ez esetben ugyanakkor nem világos, mi értelme van egyáltalán a stopnak), az interjúban elismeri, hogy az NKFI-t megfosztják eddigi legfontosabb feladatától.
A cél az, hogy az NKFI, vagy ahogy nevezni fogjuk, a Nemzeti Innovációs Hivatal alapvetően az innovációval és kevésbé a kutatással foglalkozó hivatalként működjön.
A cél tehát, hogy azt a tudományfinanszírozási pályázati rendszert, amit az elmúlt években nagyjából közmegelégedésre végzett Pálinkás hivatala, Palkovics magához vonja, miközben minden területen az innovációt részesíti előnyben az alaptudománnyal szemben.