Felfedezték a világ legősibb biológiai színét

Ausztrál, amerikai és japán kutatók megtalálták a világ legrégebbi ismert biológiai színmintáit Afrikában – írja a Guardian.

A kutatók Mauritánia területén, a szaharai sivatag alatt, a Taoudenni-medence egy palagázmezőjében talált, 1,1 milliárd éves köveket zúztak össze, ezekben bukkantak az ősi világos rózsaszín pigmentekre, amelyeket egy egykori óceánban élő cianobaktériumok állítottak elő. A helyszínen egy olajvállalat végzett fúrásokat tíz évvel ezelőtt, olaj után kutatva, ők küldték el a köveket a kutatóknak.

Persze mondhatnánk, hogy mindennek van valamilyen színe. Amit mi találtunk, az a legrégebbi biológiai szín

– mondta a kutatást vezető Jochen Brocks, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósa, aki egy T. rex-csont párhuzamával érzékeltette a felfedezés jelentőségét: "Annak is lenne színe, szürke lenne vagy barna, de nem árulna el semmit arról, milyen volt a T. rex bőrének a színe. Ha viszont találnának épen maradt, fosszilizált T. rex-bőrt, amelynek még mindig megvan az eredeti színe, mondjuk kék vagy zöld, az elképesztő lenne. Lényegében ez az, amit mi találtunk – csak tízszer idősebbet, mint egy tipikus T. rex."

És a molekulák, amelyeket találtunk, nem egy nagy teremtménytől származnak, hanem egy mikroszkopikus élőlénytől, mert akkoriban még nem léteztek állatok. Ez benne a csodálatos.

A világos rózsaszín pigmentek ugyanis nemcsak önmagukban érdekesek, de segíthetnek megérteni azt is, hogy miért olyan későn jelentek csak meg a Földön a nagyobb, komplex élőlények. Míg maga a bolygó 4,6 milliárd éves, az állatok és a nagyobb tengeri növények csak 600 éve bukkantak fel először. Brocks szerint az, hogy a most talált pigmenteket cianobaktériumok állították elő, arra utal, hogy akkoriban ezek az apró élőlények voltak a táplálkozási lánc legalján, szemben a mai helyzettel, amikor ezt a helyet az ezerszer nagyobb algák foglalják el – vagyis akkoriban még nem volt elég nagy táplálékforrás ahhoz, hogy komplexebb élőlények fejlődhessenek ki.

A pigmenteket az egyetem egyik doktorandusza, Nur Gueneli fedezte fel, ő zúzta porrá a köveket, majd vonta ki és elemezte a bennük található ősi maradványokat. Állítása szerint a most talált színminták több mint félmilliárd évvel régebbiek, mint a korábbi hasonló felfedezések.