Matematikusok felfedeztek egy új geometriai alakzatot

A matematika elegáns formákkal igyekszik leírni az általunk ismert világot, de a geometria néha lemaradásban van a természethez képest. Az élőlények testét fedő hámszövet (epitélium) sejtjei például oszlop vagy prizma alakú struktúraként szokták ábrázolni, két egymással párhuzamos oldallal és köztük számos parallelogrammával. Néha pedig palackszerű formaként, poliéder csonkagúlaként ábrázolják.

Számítógépes modellezéssel azonban találtak még egy formát, amit ezek a hámszövetek felvehetnek még egy formát, amit eddig nem ismert a matematika. Ezek akkor jönnek létre, amikor a sejteknek nagyon sűrűn kell elhelyezkedni, hogy megalkossák a szervek elhajló részeit.

A névadásnál a különféle bogarakon megtalálható háromszögszerű pajzsocska, a scutellum inspirálta kutatókat - írja a Live Science. A scutoid úgy néz ki, mint egy hajlított prizma, öt enyhén ferde oldallal és egy levágott sarokkal.

A scutoid teszi lehetővé, hogy a szervezet sűrűn elhelyezkedő sejtjei minimális energiahasználattal és maximális stabilitással rendelkezzenek, írták a kutatók a Nature Communications című tudományos lapban publikált tanulmányukban.

Ennek az új geometriai modellnek az ismeretében a mérnökök új struktúrák kifejlesztésébe kezdhetnek bele. Például amikor mesterséges szervek felépítéséhez kell szöveteket előállítani, jobban tudják majd utánozni a természetet, és elég hatékonyan működik majd az általuk létrehozott szerv.