Az emberek mentális állapota megsínyli a bezártságot

A koronavírus-járvány első hulláma okozta bizonytalanság – na meg a kétségbeesést tükröző viselkedésminták – szöget ütöttek a pszichológushallgató Juhász Bettina, Miklós Andrea és Pető Dorina fejébe. A fiatalok mindannyian érezték, ha sokáig tart a pandémia, az emberek mentális állapota igenis megsínyli a bezártságot. Kompetenciahatárukon belül szerettek volna segíteni a lehető legtöbb emberen, így belevágtak a projektbe.

Korábbi PR- és marketingtapasztalatainkból adódóan felismertük a közösségi médiában rejlő lehetőségeket, és úgy döntöttünk, hogy a közösségi médiát tudománykommunikációra fogjuk használni: közelebb visszük a pszichológiát minden érdeklődőhöz

– vallják, hiszen ezeken az online platformokon tudják elérni a legtöbb embert.

Pontokba szedett részek

A Mélylevegő Projekt fókuszában a maroknyi csapat elmondása szerint a közérthető pszichológiai ismeretterjesztés áll. A közösségi médiában megjelenő tartalmak tudományos posztok, azonban nemcsak a szakértőkhöz, hanem a laikus nagyközönséghez is szólnak. Sőt elsősorban hozzájuk. Az érthető és élvezetes bejegyzések hiteles információforrásként szolgálnak: születnek bejegyzések a lelki egészség ápolásáról és védelméről, a gyakorlati tippek és elgondolkoztató emlékeztetők pedig interaktívvá teszik az ismeretterjesztést.

Juhász Bettina, Miklós Andrea és Pető Dorina hivatásuk ifjú képviselőiként nyílt kommunikációt kezdeményeznek a mentális betegségekről, és mindent megtesznek az érintettek megbélyegzése ellen. A közösségi médián nagy sikerrel futó projekt idén egy könyvvel is bővült: a Libertine Könyvkiadó gondozásában megjelent Elmerülő – Így őrizd meg a mentális egészséged a mindennapokban című kötettel, amelyhez az illusztrációkat Pálovics László készítette. 

A könyv négy részből áll:

1. Az olvasó megismerkedhet a mentális egészség fogalmával és fontosságával, valamint gyakorlatokat és tippeket sajátíthat el. 
2. Hiteles információkat tudhatunk meg a mentális betegségekről (a szorongásos zavar, a depresszió, a pánikzavar és az öngyilkosság megelőzése).
3. Modern jelenségekkel és problémákkal ismerkedhetünk meg (post exam blues, túlzott telefonhasználat vagy imposztorszindróma).
4. Tanácsokat olvashatunk a továbblépés fontosságáról.

Miben más ez a könyv, mint egy komoly, száraz pszichológiai tanulmány? Nos, a közérthetőségében.

Igyekszünk a lényeget megragadni és érthetően fogalmazni. Hétköznapi példákat sorolunk, ezenkívül Pálovics László grafikái is vonzóvá teszik a tartalmainkat a fiatalok számára. Laci mindig úgy alkotja meg a grafikákat, hogy mi mesélünk neki, vagy ő elolvassa az adott fejezetet, megérti, utána pedig amolyan művészi önkifejezést belecsempészve rukkol elő a roppant szemléletes és lényegretörő rajzokkal

– mondta el az Indexnek Juhász Bettina, a Mélylevegő Projekt egyik alapítója. 

Szerencsés helyzetben voltunk, mert a kiadó munkatársai kerestek meg minket. Annyira tetszettek nekik a posztjaink, hogy szerették volna, ha ezt a bejegyzéses stílust könyv formájába is át tudjuk ültetni. Az írás közben sokszor visszanyúltunk a közösségi médiában megosztott posztjainkhoz, visszakerestük, hogy azokat milyen szakirodalom alapján dolgoztuk fel, végül ezeket összefésültük. Rengeteg munkánk volt benne, de nem a nulláról kezdtük, hanem összegyúrtuk a korábbi posztjainkat a friss kutatások eredményeivel. Két hétre amolyan alkotótábor-jelleggel összeültünk, felosztottuk a témaköröket, és megírtuk a könyvet

– folytatta Bettina, amikor arról kérdeztük, miként állt neki a könyvírásnak kis csapatával. 

Menő lenne a túlóra?

A kötetben természetesen vannak olyan fejezetek is, amelyekről korábban még nem posztoltak (például cancel culture), így nem kell attól félni, hogy kizárólag az online posztok nyomtatott változatát tartja a kezében az olvasó. 

Annyira benne élünk a közösségi médiában, hogy az már minden felhasználóra hatással van. Mivel a social media negatívan is hathat ránk és mentális egészségünkre, ezért tartottuk fontosnak, hogy feldolgozzuk ezeket a témaköröket a kötetben. A lerombolt önértékelés előszobája lehet a depressziónak vagy akár az öngyilkosságnak is: a könyv egyik célja éppen a megelőzés, hiszen mindig a prevenció szintjén lehet a legjobban és legkorábban megragadni a komoly témákat. Ha időben teszünk a mentális egészségünkért, és nem csak tűzoltómunkát végzünk saját magunkon, sokkal könnyebb kontroll alatt tartani az esetleges betegségeket is.

A Mélylevegő Projekt alkotói rengeteg olyan üzenetet kapnak, amelyben konkrét problémákkal fordulnak hozzájuk az olvasók, a gyógyítás azonban túlmutat a lányok kompetenciáján. Bettina szerint nem egy közösségi médiában elküldött privát üzenet az ideális módja a segítségnyújtásnak, a csapat azonban megfelelő szakemberhez küldi az illetőt.

Egyszer kaptunk egy üzenetet egy lánytól, aki a posztjaink alapján jött rá, hogy az édesapjával valami gond lehet. Mindig hangsúlyozzuk, hogy a bejegyzéseink nem alkalmasak az öndiagnózis felállítására, de arra igen, hogy felismerjék a tüneteket és segítséget kérjenek egy pszichológustól vagy pszichiátertől. Sokan nem tudják összekapcsolni a tüneteiket egyetlen betegséggel sem: számukra megnyugtató, hogy nem ők zakkantak meg, hanem mások is élnek hasonló tünetekkel. Nincs ebben semmi szégyellnivaló, hiszen náthásan vagy cukorbetegként is elmegyünk az orvoshoz, mentális problémákkal miért ne mennénk el?

A szerző szerint egyre több kamasznál tapasztalni, hogy „menő” depressziósnak lenni. Ebben szerepet játszik a közösségi média, hiszen ezeken a platformokon romantizálják, már-már dicsőítik a mentális betegségeket. Ezek a kamaszok már lépten-nyomon ilyen posztokba botlanak, így maguk is elhiszik, hogy betegek (holott tizenévesen teljesen normális a hormonális hangulatingadozás). 

Habár egyes fejezetek (különös tekintettel a közösségi médiát bemutató részekre) inkább a fiatalokat szólítják meg, bármelyik korosztály hasznát veheti a könyvnek. A kötet szakmai lektora a Magyar Pszichiátriai Társaság munkatársa, Szekeres György volt, aki fejezetenként kommentálta a hallgatók munkáját, és segítette a könyv megszületését. 

A Mélylevegő Projekt jelenleg az Európai Szolidaritás Testület társfinanszírozásával középiskolai pszichoedukációs programot vezet, de vállalati tréningeket is szívesen tartanának, hiszen Bettina véleménye szerint a mai felgyorsult világban elterjedt a grinding, vagyis a túlhajszolt életmód, amikor az a menő, ha a munkatárs hajnaltól estig dolgozik, és napi négy óra alvással éli túl a napot: ez pár éven belül kiégéshez vezethet. 

A Mélylevegő Projekt persze a foglalkozások mellett sem áll le: a csapat a közeljövőben is folytatja közösségi médiás térhódítását. 

(Borítókép:  Juhász Bettina, Pálovics László, Volf Petra, Gál Dóra, Miklós Andrea és Pető Dorina. Fotó: Mélylevegő Projekt)