Ikerszülők gyerekei, akiktől Darwin tuti kiakadna
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
Meghökkentette a világot, de minimum a bulvárhírek fogyasztóit a Brittany és Briana nevű egypetéjű ikrek kijelentése – akik egyébként egy másik ikerpárral, Josh és Jeremy Salyersszel házasodtak össze –, mely szerint fiaik unokatestvérek, genetikai testvérek és kvaterner ikrek (két ikerpár gyermekei) egyszerre. Bár ez elsőre elég merész állításnak tűnik, a szülők egyáltalán nem tévedtek. Azonban mielőtt elárulnánk, hogy a két nőnek miért van igaza, vizsgáljuk meg az ikerséget úgy általában.
Az ugyebár nem jelent túl nagy újdonságot, hogy bizonyos állatfajok és növényfajok esetében számos példája van annak, hogy egyetlen egyed azonos időben több utódot hoz létre. A növényvilágban a kettős gyümölcsöket (cseresznyét, meggyet, szilvát) vagy a kettős magvakat (mandulát, mogyorót) tartják ikerképződménynek. Az állatvilágban az evolúció során – az alacsonyabb rendű élőlényektől a magasabb rendűek felé haladva – csökken az egy időben létrehozott utódok száma.
A növény- és állatvilágban előforduló „ikrek” rendszerint többpetéjűek és csak egész kivételes esetben fordul elő egypetéjűség. A ritka kivételt az öves állatokhoz tartozó tatufélék jelentik, amelyek állandóan négy egypetés utódot hoznak a világra, míg a háziállatok közül például a szarvasmarhák ikerszüléseinek csupán egy százaléka egypetés. Az ilyen állatok – az emberi egypetéjű ikrekhez hasonlóan – rendkívül hasonlítanak egymásra: a fehér vagy fekete bőrfoltok a testük azonos helyén található és egyforma kiterjedésűek.
Az eltűnő ikerszindróma
A fentiekhez képest érdekesen alakul az embereknél előforduló ikerszületések száma: a kutatások szerint minden 7-10. terhesség ikerterhességként indul, de – többek között genetikai rendellenesség miatt – a testvérpárnak csak az egyik fele születik meg. Magyarországon az 1990-es években a természetes fogantatások általában 2–3 százalékában születtek ikerpárok, ma pedig a Magyar Ikerregiszter statisztikája szerint összesen 170 ezer körül lehet az ikrek száma. Ezen belül az évben a hármas ikerszülések száma 57, míg a négyes ikreké egyet tesz ki. Az összes ikerszámot tekintve amúgy az ismert adatnál 9-10-szer több ikerfogamzás lehet Magyarországon.
S hogy miért ennyi?
A tudományos magyarázat szerint azért, mert vélhetően az embereknél az ikerterhesség fokozott kockázattal jár. Ezenfelül gyakori az eltűnő ikerszindróma is, azaz amikor valamilyen genetikai rendellenesség miatt csak az egyik iker születik meg.
Érdekes tény, hogy az emberek esetében az egypetéjű ikrek fogantatása egy random esemény, hátterében genetikai tényezők hatása nem ismert. Minden nőnek ugyanakkora esélye van egypetéjű ikreket szülni, a megtermékenyített petesejt korai szétválása pedig egyfajta fejlődési zavarnak tekinthető. A kétpetéjű ikerterhesség hátterében ugyanakkor találtak genetikai hatást, elsősorban anyai ágon bizonyos fokú családi halmozódást mutat, ami a gonadotropinelválasztás genetikai determináltságára utal. Minden kétpetéjű nőnek 1:17 esélye van arra, hogy neki is kétpetéjű ikrei szülessenek.
Mi növeli az ikerszülés esélyét?
Szomorú hír a férfiak számára, hogy az ő szerepük az ikerhajlam átadásában vitatott. Ennek ellenére a családfák nem ritkán éppen apai ágon mutatnak generációkon keresztül halmozódást, akár egypetéjű, akár kétpetéjű ikrekét. Emellett ismert számos olyan tényező, ami a kétpetéjű ikerszülésre hajlamosít: ilyenek lehetnek például
- a hormonális okok,
- az idősebb anyai életkor,
- a testmagasság,
- a testsúly,
- a rassz,
- és bizonyos fogamzásgátlók szedése.
De ennyit az ikrekről, nem húzzuk tovább olvasóink idegeit az ennél részletesebb genetikai kitekintéssel. Nos, Brittany és Briana egyáltalán nem hazudtak, amikor gyakorlatilag testvéreknek titulálták gyermekeiket. Hiszen amennyiben ők csaknem 100 százalékban megegyező DNS-állományú egypetéjű ikrek (igen azok), és gyermekeik születnek, akkor ők (értsd a gyerekek) genetikai értelemben annyi DNS-egyezőséggel bírnak, mint a féltestvérek, ami a genetikai öröklődés matematikai szabályai szerint 25 százaléknak felel meg.
Na már most, az édesanyák egy ikerpárhoz mentek feleségül, ezért az arány rögtön 50 százalékra ugrott, hiszen a férjek is hozták a maguk 25 százalékát. Azaz a gyerkőcök így már genetikailag édestestvéreknek számítanak. Azaz a gyerekek unokatestvérek, genetikai testvérek és kvaterner ikrek egyszerre, de azért jogilag mégiscsak unokatestvérek.
Forrás: Országos Onkológiai Intézet
(Borítókép: Brittany és Briana Deane, és Josh és Jeremy Salyers. Fotó: Facebook)