Százszor valószínűbbé váltak a rekordot döntő hőhullámok

India északnyugati részén és Pakisztánban jelenleg óriási a hőség, az indiai fővárosban, Újdelhiben vasárnap 49 fok fölötti rekordhőmérsékletet mértek, Pakisztánban pedig 51 fokos csúcshőmérséklet volt. A szélsőséges hőség és annak következményei,

A kutatók szerint ez újabb bizonyíték a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események kapcsolatára. Jól mutatja, hogy a klímaváltozásnak már most is, amikor az iparosodás előtti globális átlaghőmérséklet 1,1 fokkal lett magasabb, súlyos hatása van szerte a világon.

Újabb hőmérsékleti rekord dőlhet meg

A brit meteorológiai hivatal elemzése a 2010 áprilisában és májusában Északnyugat-Indiában és Pakisztánban tapasztalt rekordhőmérsékleteket vizsgálta. A jelenleg ott tapasztalható hőség az előrejelzés szerint akár újabb rekordot is hozhat.

A tudósok 14 számítógépes modell segítségével két forgatókönyv-változatot dolgoztak ki: az egyik a globális felmelegedés világa, a másik pedig egy olyan világ, amelyet nem érintett az emberi tevékenység miatti felmelegedés. A 2010-es hőhullám bekövetkezése százszor valószínűbb a mi melegebb világunkban.

A hőhullámok a monszun előtti, áprilisi és májusi időszakban korábban is jellemzőek voltak a térségben, de a tanulmány kimutatta, hogy a klímaváltozás fokozza a hőhullámok intenzitását.

A meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a térségben egyes helyeken a héten vagy a hétvégén már elérheti a hőmérséklet az 50 fokot, és a hőség éjszakára sem nagyon csillapodik.

Szélsőséges esőzések

A 2019-es Hagibis tájfun idején Japánban a pusztító szélsőséges esőzések 67 százalékkal váltak valószínűbbé a globális felmelegedés miatt, és az ember okozta éghajlatváltozás 4 milliárd dollárral növelte a viharkárokat. A Dél-Afrikában és Európában pusztító árvizeket, az észak-amerikai hőhullámokat és a délkelet-afrikai viharokat is felerősítette a klímaváltozás – írja az MTI.

Friederike Otto, a londoni Imperial College munkatársa és a World Weather Attribution csoport vezetője kiemelte:

Ha a világ nem csökkenti drasztikusan az olaj-, gáz- és szénfelhasználást, akkor az ember által okozott klímaváltozás még súlyosabb következményekkel jár majd.

Az ENSZ jelentése szerint 2021-ben új rekordokat döntöttek a klímaválság kritikus globális mutatói. António Guterres, az ENSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség nem tudta kezelni az éghajlatváltozást.

A fosszilis tüzelőanyagok zsákutcát jelentenek – környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt.