15. századi kincsekre bukkantak a régészek Veszprém megyében

Az első fázis során a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként többek között különböző edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15–16. századi könyvcsatot is találtak.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg. Az ásatást Nagy Szabolcs Balázs középkorral foglalkozó régész vezeti.

A terepmunkában tapasztalt technikusok, egyetemi hallgatók és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum önkéntesei is részt vesznek.

Emeletes házakat találtak a középkorból

A török hódoltság ideje után visszatérő szerzetesek kezdetben sikertelenül keresték a középkori romokat az erdő által visszahódított területen, és csak 1695-től lehetett megkezdeni a romok közvetlen környezetének kitisztítását. Ebből az időszakból származhatnak az ásatás során előkerült legkorábbi, de már a hódoltság utáni éremleletek is.

A szelvényekben az újkori rétegek alatt feltárt középkori falakból egy meglehetősen összetett kép rajzolódik ki. Ezek nagyrészt emeletes épületek maradványai lehetnek, az előkerült fehér vakolatdarabkák, illetve egy kőből faragott ablakkeret töredékei lakó- vagy gazdasági épületekre utalhatnak. A középkori templom valószínűleg északabbra, a mai épületegyüttes alatt állhatott.

A kutatás során az is bizonyossá vált, hogy az eltérő kialakítású, részben egymást is metsző falmaradványok legalább négy különböző építési fázist mutatnak, ami egyértelműen igazolja, hogy

Néhány őskori és egyéb korból származó edénytöredék, egy római érem és egy késő avar kisszíjvég is előkerült.

A programnak három pillére van, ezek közül kettő Bakonybélhez kötődik. A monostor középkori építéstörténetének kutatása mellett május közepétől megkezdődött a Bakonybél-Szentkút lelőhely – az úgynevezett Borostyánkő – remetebarlangjának feltárása is. A lelőhelyen korábban egy kápolna állhatott, amelyet a feltételezetten Szent Gellért által is lakott remetelak helyén emeltek.

A projekt harmadik részeként folytatják a tihanyi bencés apátság területén tavaly megkezdett kutatást. Sor kerül tihanyi barátlakások területének régészeti terepbejárására és geofizikai kutatására, továbbá megtörténik a teljes Tihanyi-félsziget felmérése LIDAR-technológiával – írja az MTI.