Soha nem látott kristályokat találtak a XXI. század legnagyobb, Földet ért meteoroidjában
További Tudomány cikkek
- Itt van a karácsonyfa-szindróma: évente egyszer jelentkezik, de annál irritálóbb
- Ezt választották a 2024-es év szavának – de mit is jelent pontosan az agyrothadás?
- Megfejtették egy 4500 éves társasjáték szabályait
- Különleges kincsekre bukkantak az Északi-tenger fenekén
- Tényleg egy lapos korongon élünk, és 46 méteres jégfal vesz minket körbe?
A tudósok apró szén mikrokristályokat találtak szokatlan formákban, például hatszögletű rudakban és gömbhéjakban. Az űrszikla 2013. február 15-én hullott a bolygóra a Déli-Urál térségében. Ez a legnagyobb meteoroid, amely a XXI. században eddig a Földön felrobbant.
23 kilométerre Cseljabinszk városa felett robbant fel a meteoroid. A detonációban több mint ezer ember megsérült és háromezer épület megrongálódott. Az űrkutatási szakértők az eseményt figyelemfelkeltőnek nevezték az aszteroidák és más űrsziklák által a bolygóra jelentett veszélyekre.
A szuperbolygó légkörben történő szétesését a bolygóba való belépéskor egy gáz-por felhő képződése kísérte mintegy 80–27 kilométer magasságban, amely később a Földre ülepedett, amint azt több műhold is észlelte. A tudósok most mikrométeres méretű szén mikrokristályokat találtak a cseljabinszki porban – közölte az EPJ Plus című folyóiratban nemrég megjelent új tanulmány.
A mikroszkopikus kristálydarabok alakja
A kristályok különféle szokatlan formákat vesznek fel, például zárt, majdnem gömb alakú héjakat és hatszögletű rudakat. „A meteoroid porkomponenséből származó szénkristályok egyedi morfológiai sajátosságaira összpontosítottunk” – mondták a tudósok az Independent szerint. Az első szénkristályt a por optikai mikroszkóppal történő vizsgálata során találták meg, mert a fazettái a fókuszsíkban voltak. A kutatók több más hasonló mikroszkopikus darabot találtak a meteoritporban.
A további, más kémiai elemzési módszerekkel és röntgensugárzással végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a szénkristályok a grafit egzotikus alakú formáinak rétegeiből állnak, amelyek egy központi nanoklasztert vesznek körül a középpontban. A mikroszkopikus struktúrák valószínűleg a grafénrétegek ismételt hozzáadásával alakultak ki a zárt szénmagokhoz, amelyek a meteor széttörésekor a szélsőséges hőmérsékleti és nyomásviszonyok miatt keletkeztek.
Folytatják a vizsgálatokat más meteoritpor-mintákkal, hogy megértsék, ezek az egzotikus kristályok általában meteoritok széttörése során alakulnak-e ki, vagy csak a cseljabinszki szuperbolidra jellemzők.
(Borítókép: A 2013. február 15-én Oroszországban lezuhant meteorit darabja. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)