- Tudomány
- loch ness-i szörny
- szahara
- fosszília
- csont
- dinoszaurusz
- lelet
- régészet
- paleontológia
- skócia
- egyesült királyság
Vajon létezett a Loch Ness-i szörny? A tudósok szerint meglehet
További Tudomány cikkek
- Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak
- Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A Loch Ness-i szörny létezése brit tudósok szerint elképzelhető. A felvetés azután hangzott el, hogy a kutatók kis pleszioszauruszok – a dinoszauruszok korából származó hosszú nyakú tengeri hüllők – fosszíliáit találták meg egy 100 millió éves folyórendszerben, amely ma a marokkói Szahara sivatag területén található, ami arra utal, hogy édesvízben élhettek.
A Loch Ness-i szörny rajongói régóta úgy vélik, hogy a történelmi skót vízi hüllő egy pleszioszauruszhoz hasonló, kis fejű és hosszú nyakú őskori hüllő lehetett. Az ellenérvek szerint azonban a Pleszioszauruszok nem élhettek Loch Nessben, mivel sósvizes környezetre volt szükségük.
Most az egyetemnek a Cretaceous Research című folyóiratban közzétett eredményei azt sugallják, hogy a pleszioszauruszok alkalmazkodtak az édesvízhez, sőt, a mai folyami delfinekhez hasonlóan talán az édesvízben is éltek.
Hihetőnek tartják Nessi létét
A fosszíliák között háromméteres felnőtt állatok csontjai és fogai, valamint egy 1,5 méteres csecsemő karcsontja is megtalálható. Arra utalnak, hogy ezek az élőlények rendszeresen éltek és táplálkoztak édesvízben, békák, krokodilok, teknősök, halak és a hatalmas vízi dinoszaurusz, a szpinoszaurusz mellett – írja az Independent.
David Martill, a tanulmány társszerzője elmondta, lenyűgözte, hogy az ősi marokkói folyóban mennyi húsevő állat élt egymás mellett. A pleszioszauruszok fogai a szpinoszauruszéhoz hasonlóan erős kopást mutatnak, ami arra utal, hogy a folyóban élő páncélos halakat fogyasztották, nem pedig alkalmi látogatók voltak.
Az első teljes pleszioszaurusz-csontvázat először 1823-ban találta meg a dorseti Lyme Regisben Mary Anning kövületvadász. A lénynek kicsi feje, hosszú nyaka és négy hosszú uszonya volt. A Bath-i Egyetem sajtóközleménye szerint az új felfedezés azt mutatja, hogy a Loch Ness-i szörny „egy szinten hihető”.
A közlemény szerint a pleszioszauruszoknem korlátozódtak a tengerekre, hanem édesvizekben is éltek. A fosszilis feljegyzések azonban arra is utalnak, hogy közel százötvenmillió év után az utolsó pleszioszauruszok végül a dinoszauruszokkal egy időben, 66 millió évvel ezelőtt haltak ki.