Ha így folytatjuk, Magyarország sem tudja megelőzni a klímaválság hatásait

Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa publikációjában közölte: duplaannyi száraz esemény várható a 21. század végére.

Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken.

Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni.

Együttesen halált és súlyos veszteségeket okozhatnak

A meteorológus rámutatott arra, hogy az elkülönülő veszélyekhez képest ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket, és a kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; vagy a mentőszolgálat nehezebben juthat el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.

1960 és 2000 közötti adatok alapján például több régióban az európai árvizek sem feltétlenül az éves csapadékmennyiség maximumához köthetők, mert a hóolvadás – amelyhez esetleg heves esőzés is társul – vagy a talaj telítettsége is fontos tényezők.

A meteorológus szerint a közepes földrajzi szélességeken – Európa, Ázsia és az USA középső területein – a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb. A szezonalitást tekintve a csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő.

Duplájára fokozódik a veszély

Az 1950–1979 és 1984–2013 időszakok összehasonlítása alapján a forró és száraz események száma megnövekedett Európában, és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979–2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása – ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya.

A klímamodell-szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események, ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett – összegezte Kis Anna.

(Borítókép: A Velencei-tó kiszáradt medre Pákozd közelében 2022. július 28-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)