Ha így folytatjuk, Magyarország sem tudja megelőzni a klímaválság hatásait
További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére.
Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa publikációjában közölte: duplaannyi száraz esemény várható a 21. század végére.
Az idei nyár már most megmutatta Magyarországon, hogy milyen az, amikor a szélsőséges időjárási események összekapcsolódnak: hőhullámok, megdőlő melegrekordok, súlyos aszály és szárazság, amelyekhez kötődően vízkorlátozás és a mezőgazdasági termények pusztulása lépett fel egyes területeken.
Az extrém események önmagukban is komoly károkat okozhatnak, azonban kombinálva megsokszorozódhat a negatív hatásuk, aminek a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer nem biztos, hogy ellen tud állni.
Együttesen halált és súlyos veszteségeket okozhatnak
A meteorológus rámutatott arra, hogy az elkülönülő veszélyekhez képest ezek az összetett események nagyobb gazdasági veszteségeket és magasabb halálozási arányt eredményezhetnek. Például az erős szél megrongálhatja a háztetőket, és a kísérő heves esőzés így nagyobb károkat okozhat; vagy a mentőszolgálat nehezebben juthat el az érintett területre, ha az utakat kidőlt fák blokkolják.
Nem is szükséges, hogy az események önmagukban szélsőségesek legyenek – az együttes meglétük is veszélyt jelenthet.
1960 és 2000 közötti adatok alapján például több régióban az európai árvizek sem feltétlenül az éves csapadékmennyiség maximumához köthetők, mert a hóolvadás – amelyhez esetleg heves esőzés is társul – vagy a talaj telítettsége is fontos tényezők.
A meteorológus szerint a közepes földrajzi szélességeken – Európa, Ázsia és az USA középső területein – a hőhullámok és a kevés csapadék előfordulása jelentősebb. A szezonalitást tekintve a csapadékhoz és hőmérséklethez kötődő események elsősorban tavasszal vagy a nyári időszakban fordulnak elő.
Duplájára fokozódik a veszély
Az 1950–1979 és 1984–2013 időszakok összehasonlítása alapján a forró és száraz események száma megnövekedett Európában, és ennek a melegedés a fő vezérlője. A mediterrán térségben 1979–2018 között gyakoribb lett az aszályok és meleg időszakok együttes előfordulása – ennek fő oka az emelkedő hőmérséklet, nem pedig a csapadék hiánya.
A klímamodell-szimulációk szerint növekedni fognak az összetett extrém események, ha mindent ugyanúgy folytatunk, mint eddig: a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére. A hőhullám és az aszály minden forgatókönyv szerint gyakoribb lesz, aminek Európa, azon belül pedig leginkább a mediterrán térség különösen kitett – összegezte Kis Anna.
(Borítókép: A Velencei-tó kiszáradt medre Pákozd közelében 2022. július 28-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
