- Tudomány
- űrkutatás
- debreceni egyetem
- űreszközök
- polimer aerogél
- űrtechnológia
- kutatócsoport
- vegyészmérnökök
Hárommillió eurós űrtechnológiai projektben vesz részt a Debreceni Egyetem
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tudomány cikkek
-
Megtalálták a másnaposság felelősét, de nem az, amire eddig gyanakodtak - Ha nincs vérfrissítés, jönnek a bajok
- Magas rangú katonatiszt tűnt fel a világ legnagyobb hadseregében, de még mindig rejtély, ki irányítja őket
- Végre tényleg megoldódhatott Stonehenge rejtélye
- Még mindig mérgező az 1916-os verduni csata helyszíne
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának kutatói nemzetközi űrtechnológiai projektben vesznek részt. A szakemberek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek és gyártanak speciális polimer aerogéleket a novemberben induló hárommillió eurós összköltségvetésű programban.
A kar szervetlen és analitikai kémiai tanszékén tizenhét éve foglalkoznak aerogélek kutatásával, melyek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint kilencven százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük van, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadék megkötésére képesek – olvasható az egyetem honlapján.
Az aerogéleket gyógyszerhordozóként és szigetelőrétegként is használják.
A Debreceni Egyetemen építettek egy modern kísérleti üzemet is, ami előállítja az aerogéleket a technológiai fejlesztésekhez – jelezte Fábián István egyetemi tanár.
A kutatócsoport 2019 óta együttműködő partnere a Német Légügyi és Űrkutatási Központnak (DLR), felkérésükre vesznek részt a nemzetközi projektben.
A feladatuk az lesz, hogy speciális polimer aerogéleket fejlesszenek és gyártsanak űreszközök hőszigeteléséhez.
Kalmár József projektvezető hozzátette: a decemberben fellőtt űrtávcsövet a NASA által készített hőpajzs védi a napsugárzástól. A projekt egyik célja, hogy ezt reprodukálják szuperszigetelő aerogélek kifejlesztésével. Ezek 90 százaléka levegő, a maradék pedig nagyon kemény és ellenálló műanyag. Ebből kell nagyon vékony lapokat készíteni, bevonatolni, majd rétegezni, így jön létre a hőpajzs.
A projektvezető hozzátette: az aerogélek alacsony hőmérsékletű anyagok tárolására használt tartályok hőszigetelésére is alkalmazhatók. A projekt EU által is hitelesített stratégiai célja, hogy Európa ezeket a szigetelési megoldásokat saját magának tudja gyártani, ne függjön az Egyesült Államoktól és Kínától.
A projektben mintegy hatvanan dolgoznak majd, köztük a Debreceni Egyetem négy kutatója. A három évig tartó, hárommillió euró összköltségvetésű program novemberben kezdődik.
Ha a projekt eredményes lesz, a közös munka tovább folytatódhat a kutatás és a gyártás területén is.
A megvalósításon kilenctagú konzorcium dolgozik, a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR), az Európai Unió legnagyobb űrkutatással foglalkozó intézményének a vezetésével, több nagy nyugat-európai kutatóintézet és ipari partner együttműködésével. A konzorcium legjelentősebb ipari résztvevői az ArianeGroup és a Thales Alenia Space. Ez a két vállalat gyártja Európa legnagyobb űreszközeit (rakéta, műhold, modul).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
